Proverbs 22
1 A [good] name [is] rather to be chosen than great riches, [and] loving favour rather than silver and gold.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 The rich and poor meet together: the LORD [is] the maker of them all.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 A prudent [man] foreseeth the evil, and hideth himself: but the simple pass on, and are punished.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 By humility [and] the fear of the LORD [are] riches, and honour, and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thorns [and] snares [are] in the way of the froward: he that doth keep his soul shall be far from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Train up a child in the way he should go: and when he is old, he will not depart from it.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 The rich ruleth over the poor, and the borrower [is] servant to the lender.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 He that soweth iniquity shall reap vanity: and the rod of his anger shall fail.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 He that hath a bountiful eye shall be blessed; for he giveth of his bread to the poor.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Cast out the scorner, and contention shall go out; yea, strife and reproach shall cease.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 He that loveth pureness of heart, [for] the grace of his lips the king [shall be] his friend.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 The eyes of the LORD preserve knowledge, and he overthroweth the words of the transgressor.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 The slothful [man] saith, [There is] a lion without, I shall be slain in the streets.
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 The mouth of strange women [is] a deep pit: he that is abhorred of the LORD shall fall therein.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Foolishness [is] bound in the heart of a child; [but] the rod of correction shall drive it far from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 He that oppresseth the poor to increase his [riches, and] he that giveth to the rich, [shall] surely [come] to want.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Bow down thine ear, and hear the words of the wise, and apply thine heart unto my knowledge.
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 For [it is] a pleasant thing if thou keep them within thee; they shall withal be fitted in thy lips.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 That thy trust may be in the LORD, I have made known to thee this day, even to thee.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Have not I written to thee excellent things in counsels and knowledge,
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 That I might make thee know the certainty of the words of truth; that thou mightest answer the words of truth to them that send unto thee?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Rob not the poor, because he [is] poor: neither oppress the afflicted in the gate:
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 For the LORD will plead their cause, and spoil the soul of those that spoiled them.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Make no friendship with an angry man; and with a furious man thou shalt not go:
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 Lest thou learn his ways, and get a snare to thy soul.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Be not thou [one] of them that strike hands, [or] of them that are sureties for debts.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 If thou hast nothing to pay, why should he take away thy bed from under thee?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Remove not the ancient landmark, which thy fathers have set.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Seest thou a man diligent in his business? he shall stand before kings; he shall not stand before mean [men].
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
