Job 11
1 Then answered Zophar the Naamathite, and said,
Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
2 Should not the multitude of words be answered? and should a man full of talk be justified?
Szavak bőségére ne legyen felelet, avagy az ajkak emberének legyen igaza?
3 Should thy lies make men hold their peace? and when thou mockest, shall no man make thee ashamed?
Fecsegésed férfiakat hallgattasson el? Gúnyolódtál s ne legyen, ki rád pirít?
4 For thou hast said, My doctrine [is] pure, and I am clean in thine eyes.
Azt mondod: Tiszta a tanom, szeplőtlen vagyok szemeid előtt!
5 But oh that God would speak, and open his lips against thee;
Azonban vajha beszélne az Isten s nyitná fel ajkait veled szemben,
6 And that he would shew thee the secrets of wisdom, that [they are] double to that which is! Know therefore that God exacteth of thee [less] than thine iniquity [deserveth].
hogy jelentse meg neked a bölcsesség rejtelmeit mert kétszereset ér valódi tudásra nézve – s tudd meg, hogy elenged neked Isten a bűnödből.
7 Canst thou by searching find out God? canst thou find out the Almighty unto perfection?
Istent kikutatni eléred-e, avagy a Mindenhatónak végéig elérsz-e?
8 [It is] as high as heaven; what canst thou do? deeper than hell; what canst thou know? (Sheol h7585)
Egek magasságai – mit tehetsz? Mélyebb az alvilágnál mit tudhatsz meg? (Sheol h7585)
9 The measure thereof [is] longer than the earth, and broader than the sea.
Hosszabb a földnél mérete és szélesebb a tengernél.
10 If he cut off, and shut up, or gather together, then who can hinder him?
Ha elvonul és bezár és gyűlést tart – ki utasíthatja vissza?
11 For he knoweth vain men: he seeth wickedness also; will he not then consider [it]?
Mert ő ismeri a hamisság embereit, látta a jogtalanságot, pedig nem is ügyel.
12 For vain man would be wise, though man be born [like] a wild ass’s colt.
Hisz üres férfi is eszessé válik, s vadszamár vemhe emberré szülemedik.
13 If thou prepare thine heart, and stretch out thine hands toward him;
Ha te irányítod szívedet s feléje terjeszted kezeidet –
14 If iniquity [be] in thine hand, put it far away, and let not wickedness dwell in thy tabernacles.
ha igaztalanság van kezedben távolítsd el, s ne lakoztass sátraidban jogtalanságot –
15 For then shalt thou lift up thy face without spot; yea, thou shalt be stedfast, and shalt not fear:
bizony akkor felemelheted arczodat mocsoktalanul és szilárd leszel s nem kell félned;
16 Because thou shalt forget [thy] misery, [and] remember [it] as waters [that] pass away:
bizony te elfelejted a szenvedést, mint elfolyt vizekre emlékszel reá.
17 And [thine] age shall be clearer than the noonday; thou shalt shine forth, thou shalt be as the morning.
S délnél fényesebben kél a földi lét, ha borulat van, olyan az mint a reggel.
18 And thou shalt be secure, because there is hope; yea, thou shalt dig [about thee, and] thou shalt take thy rest in safety.
És bízhatsz, mert van remény; körülfigyelsz – bizton fekszel le;
19 Also thou shalt lie down, and none shall make [thee] afraid; yea, many shall make suit unto thee.
heversz; és nincs a ki fölijesztene és sokan fognak neked hízelegni.
20 But the eyes of the wicked shall fail, and they shall not escape, and their hope [shall be as] the giving up of the ghost.
De a gonoszok szemei elepednek, menekvés elveszett számukra, reményük pedig: léleknek kilehelése.
