Ecclesiastes 6
1 There is an evil which I have seen under the sun, and it [is] common among men:
Van egy gonosz, a melyet láttam a nap alatt, és nagy baj az az emberen;
2 A man to whom God hath given riches, wealth, and honour, so that he wanteth nothing for his soul of all that he desireth, yet God giveth him not power to eat thereof, but a stranger eateth it: this [is] vanity, and it [is] an evil disease.
Mikor valakinek az Isten ád gazdagságot és kincseket és tisztességet, és semmi nélkül nem szűkölködik, valamit kivánhat lelkének, és az Isten nem engedi néki, hogy éljen azzal, hanem más ember él azzal: ez hiábavalóság és gonosz nyavalya!
3 If a man beget an hundred [children], and live many years, so that the days of his years be many, and his soul be not filled with good, and also [that] he have no burial; I say, [that] an untimely birth [is] better than he.
Ha száz gyermeket szül is valaki, és sok esztendeig él, úgy hogy az ő esztendeinek napja sok, de az ő lelke a jóval meg nem elégszik, és nem lesz temetése néki: azt mondom, hogy jobb annál az idétlen gyermek,
4 For he cometh in with vanity, and departeth in darkness, and his name shall be covered with darkness.
Mert hiábavalóságra jött, setétségben megy el, és setétséggel fedeztetik be neve,
5 Moreover he hath not seen the sun, nor known [any thing: ] this hath more rest than the other.
A napot sem látta és nem ismerte; tűrhetőbb ennek állapotja, hogynem amannak.
6 Yea, though he live a thousand years twice [told], yet hath he seen no good: do not all go to one place?
Hogyha kétezer esztendőt élt volna is, és a jóval nem élt: avagy nem ugyanazon egy helyre megy-é minden?
7 All the labour of man [is] for his mouth, and yet the appetite is not filled.
Az embernek minden munkája szájáért van; mindazáltal az ő kívánsága be nem telik.
8 For what hath the wise more than the fool? what hath the poor, that knoweth to walk before the living?
Mert miben különbözik a bölcs a bolondtól, és miben a szegény, a ki az élők előtt járni tud?
9 Better [is] the sight of the eyes than the wandering of the desire: this [is] also vanity and vexation of spirit.
Jobb, a mit ember szemmel lát, hogynem a lélek kivánsága; ez is hiábavalóság és a léleknek gyötrelme!
10 That which hath been is named already, and it is known that it [is] man: neither may he contend with him that is mightier than he.
Valami van, régen ráadatott nevezete, és bizonyos dolog, hogy mi lesz az ember, és nem perlekedhetik azzal, a ki hatalmasb nálánál.
11 Seeing there be many things that increase vanity, what [is] man the better?
Mert van sok beszéd, a mely a hiábavalóságot szaporítja; és mi haszna van az embernek abban?
12 For who knoweth what [is] good for man in [this] life, all the days of his vain life which he spendeth as a shadow? for who can tell a man what shall be after him under the sun?
Mert kicsoda tudhatja, mi legyen az embernek jó e világon, az ő hiábavaló élete napjainak száma szerint, a melyeket mintegy árnyékot tölt el? Kicsoda az, a ki megmondhatná az embernek, mi következik ő utána a nap alatt?
