2 Samuel 5
1 Then came all the tribes of Israel to David unto Hebron, and spake, saying, Behold, we [are] thy bone and thy flesh.
És eljöttek mind az Izrael törzsei Dávidhoz Chebrónba és szóltak, mondván: Itt vagyunk, csontod és húsod vagyunk;
2 Also in time past, when Saul was king over us, thou wast he that leddest out and broughtest in Israel: and the LORD said to thee, Thou shalt feed my people Israel, and thou shalt be a captain over Israel.
tegnap is, tegnapelőtt is, mikor Sául volt király fölöttünk, te voltál az, aki ki- és bevezette Izraelt – és azt mondta neked az Örökkévaló: te fogod legeltetni népemet, Izraelt és te leszel fejedelmül Izrael fölött.
3 So all the elders of Israel came to the king to Hebron; and king David made a league with them in Hebron before the LORD: and they anointed David king over Israel.
És jöttek mind az Izrael vénei a királyhoz Chebrónba, és kötött velük Dávid király szövetséget Chebrónban az Örökkévaló színe előtt; és fölkenték Dávidot királyul Izrael fölé.
4 David [was] thirty years old when he began to reign, [and] he reigned forty years.
Harminc éves volt Dávid, mikor király lett, negyven évig uralkodott;
5 In Hebron he reigned over Judah seven years and six months: and in Jerusalem he reigned thirty and three years over all Israel and Judah.
Chebrónban uralkodott Jehúda fölött hét évig és hat hónapig, Jeruzsálemben pedig uralkodott harminchárom évig egész Izrael és Jehúda fölött.
6 And the king and his men went to Jerusalem unto the Jebusites, the inhabitants of the land: which spake unto David, saying, Except thou take away the blind and the lame, thou shalt not come in hither: thinking, David cannot come in hither.
És ment a király meg emberei Jeruzsálembe a jebúszi, az ország lakója ellen; ez szólt Dávidhoz, mondván: Nem fogsz te ide bejönni, hanem ha eltávolítod a vakokat és a sántákat – mondván: nem fog ide bejönni Dávid.
7 Nevertheless David took the strong hold of Zion: the same [is] the city of David.
És bevette Dávid Ción várát; Dávid városa az.
8 And David said on that day, Whosoever getteth up to the gutter, and smiteth the Jebusites, and the lame and the blind, [that are] hated of David’s soul, [he shall be chief and captain]. Wherefore they said, The blind and the lame shall not come into the house.
És szólt Dávid ama napon: Aki megveri a jebúszit – eljut a vízvezetékhez – meg a sántákat és a vakokat, Dávid lelkének gyűlöltjeit; – ezért mondják: vak és sánta nem megy be a házba.
9 So David dwelt in the fort, and called it the city of David. And David built round about from Millo and inward.
És lakott Dávid a várban és elnevezte azt Dávid városának; és építkezett Dávid köröskörül a Millótól befelé.
10 And David went on, and grew great, and the LORD God of hosts [was] with him.
Egyre nagyobb lett Dávid, és az Örökkévaló, a seregek Istene vele volt.
11 And Hiram king of Tyre sent messengers to David, and cedar trees, and carpenters, and masons: and they built David an house.
És küldött Chírám, Czór királya, követeket Dávidhoz, meg cédrusfákat, faműveseket és építő kőműveseket, és házat építettek Dávidnak.
12 And David perceived that the LORD had established him king over Israel, and that he had exalted his kingdom for his people Israel’s sake.
S megtudta Dávid, hogy megszilárdította őt az Örökkévaló királynak Izrael fölött, és hogy fölemelte uralmát népe, Izrael kedvéért.
13 And David took [him] more concubines and wives out of Jerusalem, after he was come from Hebron: and there were yet sons and daughters born to David.
És még vett Dávid ágyasokat és feleségeket Jeruzsálemből, miután elment Chebrónból: és még születtek Dávidnak fiai és leányai.
14 And these [be] the names of those that were born unto him in Jerusalem; Shammua, and Shobab, and Nathan, and Solomon,
És ezek a nevei azoknak, kik neki Jeruzsálemben születtek Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon.
15 Ibhar also, and Elishua, and Nepheg, and Japhia,
Jibchár, Elisúá, Néfeg és Jáfía.
16 And Elishama, and Eliada, and Eliphalet.
Elisámá, Eljádá és Elífélet.
17 But when the Philistines heard that they had anointed David king over Israel, all the Philistines came up to seek David; and David heard [of it], and went down to the hold.
Midőn hallották a filiszteusok, hogy fölkenték Dávidot királlyá Izrael fölé, fölvonultak mind a filiszteusok, hogy keressék Dávidot; meghallotta Dávid és leszállt a várba.
18 The Philistines also came and spread themselves in the valley of Rephaim.
A filiszteusok pedig elérkeztek és elterültek a Refáim völgyében.
19 And David enquired of the LORD, saying, Shall I go up to the Philistines? wilt thou deliver them into mine hand? And the LORD said unto David, Go up: for I will doubtless deliver the Philistines into thine hand.
Ekkor megkérdezte Dávid az Örökkévalót, mondván: Vonuljak-e a filiszteusok ellen, kezembe adod-e őket? – Szólt az Örökkévaló Dávidhoz: Vonulj, mert kezedbe fogom adni a filiszteusokat.
20 And David came to Baal-perazim, and David smote them there, and said, The LORD hath broken forth upon mine enemies before me, as the breach of waters. Therefore he called the name of that place Baal-perazim.
Odaérkezett Dávid Báal-Peráczimba és megverte őket ott Dávid és mondta: Szétszakasztotta az Örökkévaló ellenségeimet előttem mint vízszakadás; azért így nevezte el ama helyet Báal-Peráczim.
21 And there they left their images, and David and his men burned them.
Ott hagyták bálványképeiket; és fölvették azokat Dávid és emberei.
22 And the Philistines came up yet again, and spread themselves in the valley of Rephaim.
Még tovább is feljöttek a filiszteusok és elterültek a Refáim völgyében.
23 And when David enquired of the LORD, he said, Thou shalt not go up; [but] fetch a compass behind them, and come upon them over against the mulberry trees.
Ekkor megkérdezte Dávid az Örökkévalót. Mondta: Ne vonulj föl! Fordulj mögéjük és támadj rájuk a szederfák felől;
24 And let it be, when thou hearest the sound of a going in the tops of the mulberry trees, that then thou shalt bestir thyself: for then shall the LORD go out before thee, to smite the host of the Philistines.
és lesz, mikor lépés neszét hallod a szederfák csúcsain, akkor mozdulj, mert akkor kivonult az Örökkévaló előtted, hogy megverje a filiszteusok táborát.
25 And David did so, as the LORD had commanded him; and smote the Philistines from Geba until thou come to Gazer.
És cselekedett Dávid akképpen, amint megparancsolta neki az Örökkévaló; s megverte a filiszteusokat Gébától egészen Gézer felé.
