Psalms 141

1 Lord, I cry unto you: make haste unto me; give ear unto my voice, when I cry unto you.

Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.

2 Let my prayer be set forth before you as incense; and the lifting up of my hands as the evening sacrifice.

Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen.

3 Set a watch, O LORD, before my mouth; keep the door of my lips.

Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!

4 Incline not my heart to any evil thing, to practice wicked works with men that work iniquity: and let me not eat of their dainties.

Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!

5 Let the righteous strike me; it shall be a kindness: and let him reprove me; it shall be an excellent oil, which shall not break my head: for yet my prayer also shall be in their calamities.

Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.

6 When their judges are overthrown in stony places, they shall hear my words; for they are sweet.

Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek.

7 Our bones are scattered at the grave's mouth, as when one cuts and cleaves wood upon the earth. (Sheol h7585)

Mint a ki a földet vágja és hányja, úgy szóratnak szét csontjaik a Seol torkában. (Sheol h7585)

8 But mine eyes are unto you, O GOD the Lord: in you is my trust; leave not my soul destitute.

De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!

9 Keep me from the snares which they have laid for me, and the gins of the workers of iniquity.

Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!

10 Let the wicked fall into their own nets, whilst that I likewise escape.

Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek!