Psalms 130

1 Out of the depths have I cried unto you, O LORD.

Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!

2 Lord, hear my voice: let your ears be attentive to the voice of my supplications.

Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!

3 If you, LORD, should mark iniquities, O Lord, who shall stand?

Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

4 But there is forgiveness with you, that you may be feared.

Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

5 I wait for the LORD, my soul does wait, and in his word do I hope.

Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.

6 My soul waits for the Lord more than they that watch for the morning: I say, more than they that watch for the morning.

Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.

7 Let Israel hope in the LORD: for with the LORD there is mercy, and with him is abundant redemption.

Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!

8 And he shall redeem Israel from all his iniquities.

Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.