< Luke 14 >
1 And it came to pass, as he went into the house of one of the chief Pharisees to eat bread on the sabbath day, that they watched him.
Történt, amikor bement a farizeusok egyik vezetőjének házába szombaton ebédelni, azok figyelték őt.
2 And, behold, there was a certain man before him which had the dropsy.
És íme, egy vízkóros ember volt előtte.
3 And Jesus answering spoke unto the lawyers and Pharisees, saying, Is it lawful to heal on the sabbath day?
Ekkor Jézus megszólalt, és megkérdezte a törvénytudóktól és farizeusoktól: „Szabad-e szombatnapon gyógyítani?“
4 And they held their peace. And he took him, and healed him, and let him go;
Azok pedig hallgattak. Erre megfogta azt, meggyógyította és elbocsátotta.
5 And answered them, saying, Which of you shall have an ass or an ox fallen into a pit, and will not immediately pull him out on the sabbath day?
Nekik pedig ezt mondta: „Ki az közületek, akinek szamara vagy ökre szombatnapon kútba esik, és nem húzza ki azt azonnal?“
6 And they could not answer him again to these things.
De azok nem tudtak erre mit felelni.
7 And he put forth a parable to those which were bidden, when he marked how they chose out the chief rooms; saying unto them.
Egy példázatot is mondott a meghívottaknak, amikor észrevette, hogyan válogatják a főhelyeket. Ezt mondta nekik:
8 When you are bidden of any man to a wedding, sit not down in the highest room; lest a more honourable man than you be bidden of him;
„Amikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a főhelyre, mert talán nálad nagyobb tiszteletben álló embert is meghívott.
9 And he that bade you and him come and say to you, Give this man place; and you begin with shame to take the low room.
És odamegy az, aki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd neked: Engedd át ennek a helyet! És akkor szégyenkezve az utolsó helyre fogsz ülni.
10 But when you are bidden, go and sit down in the low room; that when he that bade you comes, he may say unto you, Friend, go up higher: then shall you have worship in the presence of them that sit to eat with you.
Hanem ha meghívnak, menj el, és ülj le az utolsó helyre, hogy amikor odamegy, aki téged meghívott, ezt mondja neked: Barátom, ülj feljebb! Akkor becsületed lesz azok előtt, akik veled együtt ülnek.
11 For whosoever exalts himself shall be brought low; and he that humbles himself shall be exalted.
Mert mindenki, aki magát felmagasztalja, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.“
12 Then said he also to him that bade him, When you make a dinner or a supper, call not your friends, nor your brethren, neither your kinsmen, nor your rich neighbours; lest they also bid you again, and a recompence be made you.
Szólt akkor annak is, aki őt meghívta: „Amikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne barátaidat, testvéreidet, rokonaidat, gazdag szomszédaidat hívd meg, hogy majd azok is viszonzásul meghívjanak téged.
13 But when you make a feast, call the poor, the physically disabled, the lame, the blind:
Hanem amikor lakomát készítesz, hívd meg a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat,
14 And you shall be blessed; for they cannot recompense you: for you shall be recompensed at the resurrection of the just.
és boldog leszel, mert azok nem tudják viszonozni, de majd viszonozzák neked az igazak feltámadásakor.“
15 And when one of them that sat at food with him heard these things, he said unto him, Blessed is he that shall eat bread in the kingdom of God.
Amikor ezeket meghallotta valaki, aki vele együtt ült, ezt mondta neki: „Boldog az, aki kenyeret eszik Isten országában.“
16 Then said he unto him, A certain man made a great supper, and bade many:
Ő pedig ezt mondta annak: „Egy ember nagy vacsorát készített, és sokakat meghívott.
17 And sent his servant at supper time to say to them that were bidden, Come; for all things are now ready.
És elküldte szolgáját a vacsora idején, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden kész!
18 And they all with one consent began to make excuse. The first said unto him, I have bought a piece of ground, and I must essentially go and see it: I pray you have me excused.
És mindnyájan egyformán kezdték magukat kimenteni. Az első ezt mondta neki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy megnézzem, kérlek téged, ments ki engem!
19 And another said, I have bought five yoke of oxen, and I go to prove them: I pray you have me excused.
A másik ezt mondta: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat kipróbáljam, kérlek téged, ments ki engem!
20 And another said, I have married a wife, and therefore I cannot come.
Megint egy másik ezt mondta: Most nősültem, és azért nem mehetek.
21 So that servant came, and showed his lord these things. Then the master of the house being angry said to his servant, Go out quickly into the streets and lanes of the city, and bring in here the poor, and the physically disabled, and the halt, and the blind.
Amikor a szolga hazament, megmondta ezeket az ő urának. Akkor megharagudott a gazda, és ezt mondta szolgájának: Eredj hamar a város utjaira, és utcáira és hozd be ide a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat.
22 And the servant said, Lord, it is done as you have commanded, and yet there is room.
És szólt a szolga: Uram, meglett, amint parancsoltad, és mégis van hely.
23 And the lord said unto the servant, Go out into the highways and hedges, and compel them to come in, that my house may be filled.
Akkor ezt mondta az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a kerítésekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék az én házam.
24 For I say unto you, That none of those men which were bidden shall taste of my supper.
Mert mondom nektek, hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg a vacsorámat.“
25 And there went great multitudes with him: and he turned, and said unto them,
Nagy sokaság ment vele, és amikor megfordult, ezt mondta nekik:
26 If any man come to me, and hate not his father, and mother, and wife, and children, and brethren, and sisters, yea, and his own life also, he cannot be my disciple.
„Ha valaki hozzám jön, és meg nem gyűlöli az atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvérét és nőtestvérét, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.
27 And whosoever does not bear his cross, and come after me, cannot be my disciple.
És aki nem hordozza keresztjét, és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom.
28 For which of you, intending to build a tower, sits not down first, and counts the cost, whether he have sufficient to finish it?
„Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és először nem ül le, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e, amiből befejezze?
29 Lest lest by any means, after he has laid the foundation, and is not able to finish it, all that behold it begin to mock him,
Nehogy, miután fundamentumot vetett, és nem tudja befejezni, csúfolni kezdje őt mindenki, aki csak látja.
30 Saying, This man began to build, and was not able to finish.
És ezt mondják: Ez az ember elkezdte az építkezést, de nem tudta befejezni!
31 Or what king, going to make war against another king, sits not down first, and consults whether he be able with ten thousand to meet him that comes against him with twenty thousand?
Vagy ha egy király, amikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal harcba szálljon, nem ül-e le először tanácskozni, hogy tízezerrel szembeszállhat-e azzal, aki húszezerrel jön ellene?
32 Or else, while the other is yet a great way off, he sends an embassy, and desires conditions of peace.
Mert különben, amikor az még távol van, követséget küld, és megkérdezi a békefeltételeket.
33 So likewise, whosoever he be of you that forsakes not all that he has, he cannot be my disciple.
Így tehát, ha valaki búcsút nem vesz minden vagyonától, nem lehet az én tanítványom.
34 Salt is good: but if the salt have lost his savour, wherewith shall it be seasoned?
Jó a só, de ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg?
35 It is neither fit for the land, nor yet for the dunghill; but men cast it out. He that has ears to hear, let him hear.
Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas, tehát kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja!“