Luke 13
1 There were present at that season some that told him of the Galilaeans, whose blood Pilate had mingled with their sacrifices.
Éppen abban az időben jöttek oda néhányan, akik neki hírt hoztak a galileaiakról, akiknek vérét Pilátus áldozatukéval elegyítette.
2 And Jesus answering said unto them, Suppose all of you that these Galilaeans were sinners above all the Galilaeans, because they suffered such things?
Jézus ezt mondta nekik: „Gondoljátok, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak valamennyi galileainál, mert ezt szenvedték el?
3 I tell you, Nay: but, except all of you repent, all of you shall all likewise perish.
Mondom nektek: Nem! Sőt, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek.
4 Or those eighteen, upon whom the tower in Siloam fell, and slew them, think all of you that they were sinners above all men that dwelt in Jerusalem?
Vagy az a tizennyolc, akikre rászakadt a torony Siloámban, és megölte őket, gondoljátok, hogy bűnösebbek voltak minden más Jeruzsálemben lakó embernél?
5 I tell you, Nay: but, except all of you repent, all of you shall all likewise perish.
Mondom nektek: Nem! Sőt, ha meg nem tértek mindnyájan hasonlóképpen elvesztek.“
6 He spoke also this parable; A certain man had a fig tree planted in his vineyard; and he came and sought fruit thereon, and found none.
És ezt a példázatot mondta: „Egy embernek volt egy fügefája szőlőjében, és elment, hogy azon gyümölcsöt keressen, de nem talált.
7 Then said he unto the dresser of his vineyard, Behold, these three years I come seeking fruit on this fig tree, and find none: cut it down; why cumbers it the ground?
Ezt mondta a vincellérnek: Íme, három esztendeje, hogy ide járok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, és nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet is hiába?
8 And he answering said unto him, Lord, let it alone this year also, till I shall dig about it, and dung it:
De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom.
9 And if it bear fruit, well: and if not, then after that you shall cut it down.
Hátha jövőre terem. Ha pedig nem, azután vágd ki.“
10 And he was teaching in one of the synagogues on the sabbath.
Egy zsinagógában tanított szombaton,
11 And, behold, there was a woman which had a spirit (pneuma) of infirmity eighteen years, and was bowed together, and could in no wise lift up herself.
és íme, volt ott egy asszony, akiben betegség lelke volt tizennyolc esztendő óta, és meg volt görnyedve, és egyáltalán nem tudott felegyenesedni.
12 And when Jesus saw her, he called her to him, and said unto her, Woman, you are loosed from your infirmity.
Amikor Jézus meglátta, odahívta, és ezt mondta neki: „Asszony, megszabadultál betegségedtől!“
13 And he laid his hands on her: and immediately she was made straight, and glorified God.
És rátette kezét, mire az nyomban felegyenesedett, és dicsőítette Istent.
14 And the ruler of the synagogue answered with indignation, because that Jesus had healed on the sabbath day, and said unto the people, There are six days in which men ought to work: in them therefore come and be healed, and not on the sabbath day.
Megszólalt a zsinagóga elöljárója felháborodva azon, hogy Jézus szombatnapon gyógyított, ezt mondta a sokaságnak: „Hat nap van, amelyen munkálkodni kell. Tehát azokon jöjjetek gyógyíttatni magatokat és ne szombatnapon.“
15 The Lord then answered him, and said, You hypocrite, does not each one of you on the sabbath loose his ox or his ass from the stall, and lead him away to watering?
Az Úr így válaszolt neki: „Képmutatók, vajon szombatnapon nem oldja-e el mindegyikőtök ökrét vagy szamarát a jászoltól, és nem vezeti-e itatni?
16 And ought not this woman, being a daughter of Abraham, whom Satan has bound, lo, these eighteen years, be loosed from this bond on the sabbath day?
Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit a sátán megkötözött tizennyolc esztendeje, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombatnapon?“
17 And when he had said these things, all his adversaries were ashamed: and all the people rejoiced for all the glorious things that were done by him.
Amikor ezeket mondta, ellenfelei mindnyájan megszégyenültek, és az egész sokaság örült azoknak a dicsőséges dolgoknak, amelyek általa történtek.
18 Then said he, Unto what is the kingdom of God like? and unto which shall I resemble it?
Azután így szólt Jézus: „Mihez hasonló Isten országa? Mihez hasonlítsam?
19 It is like a grain of mustard seed, which a man took, and cast into his garden; and it grew, and waxed a great tree; and the fowls of the air lodged in the branches of it.
Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetette a kertjében, és az felnőtt, és nagy fává lett, és az égi madarak fészket raktak ágain.“
20 And again he said, Unto which shall I liken the kingdom of God?
Majd ismét szólt: „Mihez hasonlítsam Isten országát?
21 It is like leaven, which a woman took and hid in three measures of meal, till the whole was leavened.
Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, három mérce lisztbe keverte, míg végül az egész megkelt.“
22 And he went through the cities and villages, teaching, and journeying toward Jerusalem.
Városokon és falvakon ment át, úton Jeruzsálem felé, miközben tanított.
23 Then said one unto him, Lord, are there few that be saved? And he said unto them,
Ezt mondta neki valaki: „Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?“Ő pedig ezt mondta neki:
24 Strive to enter in at the strait gate: for many, I say unto you, will seek to enter in, and shall not be able.
„Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, sokan igyekeznek majd bemenni, de nem mehetnek.
25 When once the master of the house has risen up, and has shut to the door, and all of you begin to stand without, and to knock at the door, saying, Lord, Lord, open unto us; and he shall answer and say unto you, I know you not whence all of you are:
Amikor fölkel a gazda, és bezárja az ajtót, ti kívül álltok, és kezditek zörgetni az ajtót, és így szóltok: Uram! Uram! Nyisd ki nekünk! Ő így felel nektek: Nem tudom, honnan valók vagytok!
26 Then shall all of you begin to say, We have eaten and drunk in your presence, and you have taught in our streets.
Akkor majd elkezditek mondani: Előtted ettünk, ittunk, és az utcáinkon tanítottál.
27 But he shall say, I tell you, I know you not whence all of you are; depart from me, all you workers of iniquity.
Erre ő így szól: Mondom nektek, nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok tőlem mindnyájan, ti gonosztevők!
28 There shall be weeping and gnashing of teeth, when all of you shall see Abraham, and Isaac, and Jacob, and all the prophets, in the kingdom of God, and you yourselves thrust out.
Akkor lesz sírás és fogcsikorgatás, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákóbot és a prófétákat mind Isten országában, magatokat pedig kirekesztve onnan.
29 And they shall come from the east, and from the west, and from the north, and from the south, and shall sit down in the kingdom of God.
És jönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és Isten országában letelepednek.
30 And, behold, there are last which shall be first, and there are first which shall be last.
És íme, vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.“
31 The same day there came certain of the Pharisees, saying unto him, Get you out, and depart behind: for Herod will kill you.
Ugyanabban az órában néhány farizeus ment hozzá, akik így szóltak: „Eredj el, és távozz innen, mert Heródes meg akar téged ölni.“
32 And he said unto them, Go all of you, and tell that fox, Behold, I cast out devils, and I do cures to day and tomorrow, and the third day I shall be perfected.
Ő ezt mondta nekik: „Menjetek, és mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök ki és gyógyítok ma és holnap, és harmadnapra befejezem.
33 Nevertheless I must walk to day, and tomorrow, and the day following: for it cannot be that a prophet perish out of Jerusalem.
De ma, holnap és azután úton kell lennem, mert nem lehet, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el.
34 O Jerusalem, Jerusalem, which kill the prophets, and stone them that are sent unto you; how often would I have gathered your children together, as a hen does gather her brood under her wings, and all of you would not!
„Jeruzsálem! Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk kiscsirkéit a szárnya alá, de ti nem akartátok!
35 Behold, your house is left unto you desolate: and verily I say unto you, All of you shall not see me, until the time come when all of you shall say, Blessed is he that comes in the name of the Lord.
Íme, elhagyott lesz a házatok. Bizony mondom néktek, hogy nem láttok engem, amíg el nem jön az az idő, amikor ezt mondjátok: »Áldott, aki jön az Úr nevében!«“
