Job 32
1 So these three men ceased to answer Job, because he was righteous in his own eyes.
S megszűnt ez a három férfi felelni Jóbnak, mert igaz volt a maga szemeiben.
2 Then was kindled the wrath of Elihu the son of Barachel the Buzite, of the kindred of Ram: against Job was his wrath kindled, because he justified himself rather than God.
Akkor föllobbant haragja Elihúnak, a Búzbeli Barakél fiának a Rám nemzetségből; Jób ellen lobbant föl haragja, mivelhogy igazabbnak vélte magát Istennél,
3 Also against his three friends was his wrath kindled, because they had found no answer, and yet had condemned Job.
s három barátja ellen lobbant föl haragja, mivelhogy nem találtak feleletet, de Jóbot gonosznak ítélték.
4 Now Elihu had waited till Job had spoken, because they were elder than he.
Elihú pedig kivárta Jóbot szavaival, mert azok korra öregebbek voltak nálánál.
5 When Elihu saw that there was no answer in the mouth of these three men, then his wrath was kindled.
De látta Elíhú, hogy nincsen felelet a. három férfi szájában, akkor föllobbant haragja.
6 And Elihu the son of Barachel the Buzite answered and said, I am young, and all of you are very old; wherefore I was afraid, and durst not show you mine opinion.
S megszólalt Elíhú, a Búzbeli Barakélnek fia és mondta: Fiatal vagyok én korra, ti pedig aggastyánok, azért tartózkodtam és féltem attól, hogy tudásomat közöljem veletek.
7 I said, Days should speak, and multitude of years should teach wisdom.
Azt mondtam: Napok beszéljenek és az évek sokasága tudasson bölcsséget.
8 But there is a spirit in man: and the inspiration of the Almighty gives them understanding.
Ámde a szellem az a halandóban s a Mindenható lehelete, a mi értelmessé teszi őket.
9 Great men are not always wise: neither do the aged understand judgment.
Nem a sokévűek bölcsek, s nem a vének értenek ítéletet;
10 Therefore I said, Hearken to me; I also will show mine opinion.
azért mondtam: hallgass reám, hadd közöljem én is tudásomat.
11 Behold, I waited for your words; I gave ear to your reasons, whilst all of you searched out what to say.
Lám, várakoztam szavaitokra, figyeltem értelmezéseitekre, míg átkutatnátok a beszédeket.
12 Yea, I attended unto you, and, behold, there was none of you that convinced Job, or that answered his words:
Ügyeltem is reátok, de íme nincs, ki Jóbot megczáfolná, ki közületek mondásaira felelne.
13 Lest all of you should say, We have found out wisdom: God thrusts him down, not man.
Nehogy mondjátok: találtunk bölcsességet; Isten taszítsa őt el, nem ember!
14 Now he has not directed his words against me: neither will I answer him with your speeches.
De nem én hozzám intézett beszédet, nem is a ti mondásaitokkal válaszolnék neki.
15 They were amazed, they answered no more: they left off speaking.
Megrettentek, nem feleltek többet, elszakadtak tőlük a szavak.
16 When I had waited, (for they spoke not, but stood still, and answered no more; )
Várakozzam-e, mert ők nem beszélnek, mert elállottak, nem feleltek többé?
17 I said, I will answer also my part, I also will show mine opinion.
Hadd felelek: én is a részemmel, hadd közlöm én is tudásomat.
18 For I am full of matter, the spirit within me constrains me.
Mert tele vagyok szavakkal, szorít engem bensőm szelleme.
19 Behold, my belly is as wine which has no vent; it is ready to burst like new bottles.
Íme bensőm olyan, mint nyitatlan bor, mint a mely új tömlőkből kifakad.
20 I will speak, that I may be refreshed: I will open my lips and answer.
Hadd beszélek, hogy megkönnyebbüljek, kinyitom ajkaimat és felelek.
21 Let me not, I pray you, accept any man's person, neither let me give flattering titles unto man.
Nem kell senki személyét tekintenem és embernek nem fogok hízelkedni;
22 For I know not to give flattering titles; in so doing my maker would soon take me away.
mert nem is tudok én hízelkedni; csakhamar elvinne engem alkotóm.
