< Job 17 >

1 My breath is corrupt, my days are extinct, the graves are ready for me.
Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
2 Are there not mockers with me? and does not mine eye continue in their provocation?
Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
3 Lay down now, put me in a guarantor with you; who is he that will shake hands with me?
Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
4 For you have hid their heart from understanding: therefore shall you not exalt them.
Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
5 He that speaks flattery to his friends, even the eyes of his children shall fail.
Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
6 He has made me also a byword of the people; and in old times I was as a timbrel.
Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
7 Mine eye also is dim by reason of sorrow, and all my members are as a shadow.
Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
8 Upright men shall be astonished at this, and the innocent shall stir up himself against the hypocrite.
Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
9 The righteous also shall hold on his way, and he that has clean hands shall be stronger and stronger.
és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
10 But as for you all, do all of you return, and come now: for I cannot find one wise man among you.
Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
11 My days are past, my purposes are broken off, even the thoughts of my heart.
Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
12 They change the night into day: the light is short because of darkness.
Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
13 If I wait, the grave is mine house: I have made my bed in the darkness. (Sheol h7585)
Ha az alvilágot házamul reméltem, a sötétségben megterítette mágyamat, (Sheol h7585)
14 I have said to corruption, You are my father: to the worm, You are my mother, and my sister.
a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
15 And where is now my hope? as for my hope, who shall see it?
hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
16 They shall go down to the bars of the pit, when our rest together is in the dust. (Sheol h7585)
Az alvilág reteszeihez szállanak le, ha egyaránt porban lesz nyugalom. (Sheol h7585)

< Job 17 >