Job 14
1 Man that is born of a woman is of few days and full of trouble.
Az asszonytól született ember rövid életű és háborúságokkal bővelkedő.
2 He comes forth like a flower, and is cut down: he flees also as a shadow, and continues not.
Mint a virág, kinyílik és elhervad, és eltünik, mint az árnyék és nem állandó.
3 And does you open your eyes upon such an one, and bring me into judgment with you?
Még az ilyen ellen is felnyitod-é szemeidet, tennen magaddal törvénybe állítasz-é engem?
4 Who can bring a clean thing out of an unclean? not one.
Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki.
5 Seeing his days are determined, the number of his months are with you, you have appointed his bounds that he cannot pass;
Nincsenek-é meghatározva napjai? Az ő hónapjainak számát te tudod; határt vetettél néki, a melyet nem hághat át.
6 Turn from him, that he may rest, till he shall accomplish, as a worker, his day.
Fordulj el azért tőle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjában annyi öröme, mint egy béresnek.
7 For there is hope of a tree, if it be cut down, that it will sprout again, and that the tender branch thereof will not cease.
Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak.
8 Though the root thereof wax old in the earth, and the stock thereof die in the ground;
Még ha megaggodik is a földben a gyökere, és ha elhal is a porban törzsöke:
9 Yet through the scent of water it will bud, and bring forth boughs like a plant.
A víznek illatától kifakad, ágakat hajt, mint a csemete.
10 But man dies, and wastes away: yea, man gives up the spirit, and where is he?
De ha a férfi meghal és elterül; ha az ember kimúlik, hol van ő?
11 As the waters fail from the sea, and the flood decays and dries up:
Mint a víz kiapad a tóból, a patak elapad, kiszárad:
12 So man lies down, and rises not: till the heavens be no more, they shall not awake, nor be raised out of their sleep.
Úgy fekszik le az ember és nem kél fel; az egek elmúlásáig sem ébrednek, nem költetnek föl az ő álmukból.
13 O that you would hide me in the grave, that you would keep me secret, until your wrath be past, that you would appoint me a set time, and remember me! (Sheol h7585)
Vajha engem a holtak országában tartanál; rejtegetnél engemet addig, a míg elmúlik a te haragod; határt vetnél nékem, azután megemlékeznél rólam! (Sheol h7585)
14 If a man die, shall he live again? all the days of my appointed time will I wait, till my change come.
Ha meghal az ember, vajjon feltámad-é? Akkor az én hadakozásom minden idejében reménylenék, míglen elkövetkeznék az én elváltozásom.
15 You shall call, and I will answer you: you will have a desire to the work of your hands.
Szólítanál és én felelnék néked, kivánkoznál a te kezednek alkotása után.
16 For now you number my steps: do you not watch over my sin?
De most számlálgatod az én lépéseimet, és nem nézed el az én vétkeimet!
17 My transgression is sealed up in a bag, and you sew up mine iniquity.
Gonoszságom egy csomóba van lepecsételve, és hozzáadod bűneimhez.
18 And surely the mountains falling comes to nothing, and the rock is removed out of his place.
Még a hegy is szétomlik, ha eldől; a szikla is elmozdul helyéről;
19 The waters wear the stones: you wash away the things which grow out of the dust of the earth; and you destroys the hope of man.
A köveket lekoptatja a víz, a földet elsodorja annak árja: az ember reménységét is úgy teszed semmivé.
20 You prevail for ever against him, and he passes: you change his countenance, and send him away.
Hatalmaskodol rajta szüntelen és ő elmegy; megváltoztatván az arczát, úgy bocsátod el őt.
21 His sons come to honour, and he knows it not; and they are brought low, but he perceives it not of them.
Ha tisztesség éri is fiait, nem tudja; ha megszégyenülnek, nem törődik velök.
22 But his flesh upon him shall have pain, and his soul within him shall mourn.
Csak őmagáért fáj még a teste, és a lelke is őmagáért kesereg.
