Acts 20
1 And after the uproar was ceased, Paul called unto him the disciples, and embraced them, and departed in order to go into Macedonia.
Miután pedig megszűnt a háborúság, magához hívta Pál a tanítványokat, és tőlük búcsút véve elindult, hogy Macedóniába menjen.
2 And when he had gone over those parts, and had given them much exhortation, (logos) he came into Greece,
Miután pedig azokat a tartományokat bejárta, és intette őket számos beszéddel, Görögországba ment.
3 And there abode three months. And when the Jews laid wait for him, as he was about to sail into Syria, he purposed to return through Macedonia.
Ott töltött három hónapot, és mivel a zsidók cselt szőttek ellene, amint Szíriába készült hajózni, úgy döntött, hogy Macedónián át tér vissza.
4 And there accompanied him into Asia Sopater of Berea; and of the Thessalonians, Aristarchus and Secundus; and Gaius of Derbe, and Timotheus; and of Asia, Tychicus and Trophimus.
Ázsiáig pedig elkísérte őt a béreai Szópatér, a thesszalonikaiak közül pedig Arisztarkhosz, Szekundusz és a derbei Gájus, Timóteus és az ázsiaiak közül Tükhikosz és Trofimosz.
5 These going before tarried for us at Troas.
Ezek előrementek, és megvártak minket Tróászban.
6 And we sailed away from Philippi after the days of unleavened bread, and came unto them to Troas in five days; where we abode seven days.
Mi pedig a kovásztalan kenyerek napjai után kieveztünk Filippiből, és elmentünk hozzájuk Tróászba öt nap alatt, ahol hét napot töltöttünk.
7 And upon the first day of the week, when the disciples came together to break bread, Paul preached unto them, ready to depart on the next day; and continued his speech (logos) until midnight.
A hét első napján pedig a tanítványok összegyűltek a kenyér megszegésére, Pál prédikált nekik, és mivel másnap el akart menni, a tanítást megnyújtotta egészen éjfélig.
8 And there were many lights in the upper chamber, where they were gathered together.
Abban a házban pedig elegendő lámpás volt, ahol összegyűltek.
9 And there sat in a window a certain young man named Eutychus, being fallen into a deep sleep: and as Paul was long preaching, he sunk down with sleep, and fell down from the third upper room, and was taken up dead.
Egy Eutikhosz nevű ifjú pedig az ablakban ült, mély álomba merült, mivel Pál hosszú ideig prédikált, elnyomta az álom, és leesett a harmadik emeletről, és holtan szedték föl.
10 And Paul went down, and fell on him, and embracing him said, Trouble not yourselves; for his life is in him.
Pál pedig lement, ráborult és magához ölelve ezt mondta: „Ne háborogjatok, mert a lelke benne van.“
11 When he therefore was come up again, and had broken bread, and eaten, and talked a long while, even till break of day, so he departed.
Azután fölment, megszegte a kenyeret, evett, és sokáig, egészen virradatig beszélgettek, s úgy indult el.
12 And they brought the young man alive, and were not a little comforted.
Az ifjat pedig élve hozták fel, és nagyon megvigasztalódtak.
13 And we went on board ship, and sailed unto Assos, there intending to take in Paul: for so had he appointed, minding himself to go on foot.
Mi pedig előrementünk a hajóra, Asszoszba eveztünk, s ott akartuk fölvenni Pált, mert így rendelkezett, mert ő maga gyalog akart jönni.
14 And when he met with us at Assos, we took him in, and came to Mitylene.
Mikor pedig Asszoszban összetalálkozott velünk, felvettük, és elmentünk Mitilénébe.
15 And we sailed thence, and came the next day opposite to Chios; and the next day we arrived at Samos, and tarried at Trogyllium; and the next day we came to Miletus.
Onnan elhajózva, másnap eljutottunk Khiosz elé, a következő nap pedig áthajóztunk Számoszba. Trogilliumban megszálltunk, s másnap mentünk Milétoszba.
16 For Paul had determined to sail by Ephesus, because he would not spend the time in Asia: for he hasted, if it were possible for him, to be at Jerusalem the day of Pentecost.
Mert elhatározta Pál, hogy Efezus mellett elhajózik, hogy ne kelljen időt töltenie Ázsiában, mert sietett, hogy ha lehetséges, pünkösd napjára Jeruzsálemben legyen.
17 And from Miletus he sent to Ephesus, and called the elders of the church.
Milétoszból azonban elküldött Efezusba, magához hívatta a gyülekezet véneit.
18 And when they were come to him, he said unto them, All of you know, from the first day that I came into Asia, after what manner I have been with you at all seasons,
Amikor pedig odamentek hozzá, ezt mondta nekik: „Ti tudjátok, hogy az első naptól fogva, melyen Ázsiába jöttem, hogyan viselkedtem közöttetek az egész idő alatt,
19 Serving the LORD with all humility of mind, and with many tears, and temptations, which befell me by the lying in wait of the Jews:
szolgálva az Úrnak teljes alázatossággal, sok könnyhullatás és zaklatások között, melyeket a zsidók cselszövései miatt szenvedtem.
20 And how I kept back nothing that was profitable unto you, but have showed you, and have taught you publicly, and from house to house,
Semmitől sem vonakodtam, ami hasznos, hogy prédikáljak nektek, és tanítsalak titeket nyilvánosan és házanként,
21 Testifying both to the Jews, and also to the Greeks, repentance toward God, and faith toward our Lord Jesus Christ.
bizonyságot téve mind zsidóknak, mind görögöknek az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit felől.
22 And now, behold, I go bound in the spirit (pneuma) unto Jerusalem, not knowing the things that shall befall me there:
És most, íme, a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe, nem tudva, mi vár ott énreám.
23 Save that the Holy Spirit (pneuma) witnesses in every city, saying that bonds and afflictions abide me.
Csak azt tudom, hogy a Szentlélek városonként bizonyságot tesz, hogy reám fogság és nyomorúság vár.
24 But none of these things (logos) move me, neither count I my life dear unto myself, so that I might finish my course with joy, and the ministry, which I have received of the Lord Jesus, to testify the gospel of the grace of God.
De semmivel sem törődök, még az életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról.
25 And now, behold, I know that all of you all, among whom I have gone preaching the kingdom of God, shall see my face no more.
És most, íme, tudom, nem látjátok többé az én orcámat, egyikőtök sem, akik között jártam, prédikálva az Istennek országát.
26 Wherefore I take you to record this day, that I am pure from the blood of all men.
Azért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindenkinek vérétől tiszta vagyok.
27 For I have not shunned to declare unto you all the counsel of God.
Mert nem vonakodtam, hogy hirdessem nektek az Istennek teljes akaratát.
28 Take heed therefore unto yourselves, and to all the flock, over the which the Holy Spirit (pneuma) has made you overseers, to feed the church of God, which he has purchased with his own blood.
Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, amelyben a Szentlélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett.
29 For I know this, that after my departing shall grievous wolves enter in among you, not sparing the flock.
Mert én tudom azt, hogy távozásom után közétek gonosz farkasok jönnek, akik nem kedveznek a nyájnak.
30 Also of your own selves shall men arise, speaking perverse things, to draw away disciples after them.
Sőt magatok közül is támadnak férfiak, akik fonák dolgokat beszélnek, hogy a tanítványokat magukhoz vonzzák.
31 Therefore watch, and remember, that by the space of three years I ceased not to warn every one night and day with tears.
Azért vigyázzatok, emlékezve arra, hogy én három esztendeig éjjel és nappal meg nem szűntem könnyhullatással inteni mindenkit.
32 And now, brethren, I commend you to God, and to the word (logos) of his grace, which is able to build you up, and to give you an inheritance among all them which are sanctified.
Most pedig, atyámfiai, ajánlak titeket az Istennek és az ő kegyelme igéjének, aki felépíthet benneteket, és örökséget adhat nektek minden megszenteltek között.
33 I have coveted no man's silver, or gold, or apparel.
Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját nem kívántam,
34 Yea, all of you yourselves know, that these hands have ministered unto my necessities, and to them that were with me.
sőt magatok tudjátok, hogy magam szükségleteiről, és a velem lévőkéről kezeim gondoskodtak.
35 I have showed you all things, how that so labouring all of you ought to support the weak, and to remember the words (logos) of the Lord Jesus, how he said, It is more blessed to give than to receive.
Minden tekintetben megmutattam nektek, hogy ily módon munkálkodva kell az erőtlenekről gondot viselni, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondta: Jobb adni, mint kapni.“
36 And when he had thus spoken, he kneeled down, and prayed with them all.
Mikor ezeket elmondta, térdre esve imádkozott velük együtt.
37 And they all wept sore, and fell on Paul's neck, and kissed him,
Mindnyájan pedig nagy sírásra fakadtak, Pálnak nyakába borultak és csókolgatták őt.
38 Sorrowing most of all for the words (logos) which he spoke, that they should see his face no more. And they accompanied him unto the ship.
Kiváltképpen azon a szaván keseredtek el, amelyet mondott, hogy többé az ő orcáját nem fogják látni. Aztán elkísérték őt a hajóra.
