Proverbs 22
1 A good name is rather to be chosen than great riches, and loving favour rather than silver and gold.
Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 The rich and poor meet together: Yhwh is the maker of them all.
A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3 A prudent man foreseeth the evil, and hideth himself: but the simple pass on, and are punished.
Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 By humility and the fear of Yhwh are riches, and honour, and life.
Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Thorns and snares are in the way of the perverse: he that doth keep his soul shall be far from them.
Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Train up a child in the way he should go: and when he is old, he will not depart from it.
Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 The rich ruleth over the poor, and the borrower is servant to the lender.
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8 He that soweth iniquity shall reap vanity: and the rod of his anger shall fail.
A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9 He that hath a bountiful eye shall be blessed; for he giveth of his bread to the poor.
Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10 Cast out the scorner, and contention shall go out; yea, strife and reproach shall cease.
Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 He that loveth pureness of heart, for the grace of his lips the king shall be his friend.
A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 The eyes of Yhwh preserve knowledge, and he overthroweth the words of the transgressor.
Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 The slothful man saith, There is a lion without, I shall be slain in the streets.
A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 The mouth of strange women is a deep pit: he that is abhorred of Yhwh shall fall therein.
Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 Foolishness is bound in the heart of a child; but the rod of correction shall drive it far from him.
A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16 He that oppresseth the poor to increase his riches, and he that giveth to the rich, shall surely come to want.
A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17 Bow down thine ear, and hear the words of the wise, and apply thine heart unto my knowledge.
Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 For it is a pleasant thing if thou keep them within thee; they shall withal be fitted in thy lips.
Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 That thy trust may be in Yhwh, I have made known to thee this day, even to thee.
Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Have not I written to thee excellent things in counsels and knowledge,
Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 That I might make thee know the certainty of the words of truth; that thou mightest answer the words of truth to them that send unto thee?
Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22 Rob not the poor, because he is poor: neither oppress the afflicted in the gate:
Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23 For Yhwh will plead their cause, and spoil the soul of those that spoiled them.
Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24 Make no friendship with an angry man; and with a furious man thou shalt not go:
Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25 Lest thou learn his ways, and get a snare to thy soul.
Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26 Be not thou one of them that strike hands, or of them that are sureties for debts.
Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27 If thou hast nothing to pay, why should he take away thy bed from under thee?
Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28 Remove not the ancient landmark, which thy fathers have set.
Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29 Seest thou a man diligent in his business? he shall stand before kings; he shall not stand before mean men.
Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
