< 1 Kings 13 >
1 And, behold, there came a man of Elohim out of Judah by the word of YHWH unto Bethel: and Jeroboam stood by the altar to burn incense.
És ímé Isten embere jöve Júdából Béthelbe, az Úrnak intésére, és Jeroboám ott állott az oltár mellett, hogy tömjént gyújtson.
2 And he cried against the altar in the word of YHWH, and said, O altar, altar, thus saith YHWH; Behold, a child shall be born unto the house of David, Josiah by name; and upon thee shall he offer the priests of the high places that burn incense upon thee, and men's bones shall be burnt upon thee.
És kiálta az oltár ellen az Úr intése szerint, és monda: Oltár, oltár! ezt mondja az Úr: Ímé egy fiú születik a Dávid házából, a kinek neve Józsiás lészen, a ki megáldozza rajtad a magaslatok papjait, a kik most te rajtad tömjéneznek, és emberek csontjait égetik meg rajtad,
3 And he gave a sign the same day, saying, This is the sign which YHWH hath spoken; Behold, the altar shall be rent, and the ashes that are upon it shall be poured out.
És ugyanazon napon csudát tőn, mondván: E lészen jegye, hogy az Úr mondotta légyen ezt: Ímé az oltár meghasad, és kiomol a hamu, mely rajta van.
4 And it came to pass, when king Jeroboam heard the saying of the man of Elohim, which had cried against the altar in Bethel, that he put forth his hand from the altar, saying, Lay hold on him. And his hand, which he put forth against him, dried up, so that he could not pull it in again to him.
És a mikor meghallotta a király az Isten emberének beszédét, a melyet kiáltott vala az oltár ellen Béthelben, kinyújtá Jeroboám az ő kezét az oltártól, mondván: Fogjátok meg őt. És megszárada az ő keze, a melyet kinyújtott volt ellene, és nem tudta azt magához visszavonni.
5 The altar also was rent, and the ashes poured out from the altar, according to the sign which the man of Elohim had given by the word of YHWH.
És meghasadt az oltár, és kiomlott a hamu az oltárról a jel szerint, a melyet tett vala az Isten embere az Úrnak beszéde által.
6 And the king answered and said unto the man of Elohim, Intreat now the face of YHWH thy Elohim, and pray for me, that my hand may be restored me again. And the man of Elohim besought YHWH, and the king's hand was restored him again, and became as it was before.
És szóla a király, és monda az Isten emberének: Könyörögj az Úrnak a te Istenednek, és imádkozz érettem, hogy ismét hozzám hajoljon az én kezem. És mikor könyörgött az Isten embere az Úrnak, visszahajla a király keze, és olyan lőn, mint azelőtt.
7 And the king said unto the man of Elohim, Come home with me, and refresh thyself, and I will give thee a reward.
És monda a király az Isten emberének: Jere haza velem és egyél ebédet, meg akarlak ajándékozni.
8 And the man of Elohim said unto the king, If thou wilt give me half thine house, I will not go in with thee, neither will I eat bread nor drink water in this place:
És monda az Isten embere a királynak: Ha a te házadnak felét nékem adnád is, nem mennék el veled, és nem enném kenyeret, sem vizet nem innám e helyen;
9 For so was it charged me by the word of YHWH, saying, Eat no bread, nor drink water, nor turn again by the same way that thou camest.
Mert azt parancsolta az Úr nékem az ő beszéde által, mondván: Ne egyél ott kenyeret, vizet se igyál; vissza se térj az úton, a melyen elmenéndesz.
10 So he went another way, and returned not by the way that he came to Bethel.
És elméne más úton, és nem tére meg azon az úton, a melyen Béthelbe ment.
11 Now there dwelt an old prophet in Bethel; and his sons came and told him all the works that the man of Elohim had done that day in Bethel: the words which he had spoken unto the king, them they told also to their father.
És lakozék Béthelben egy vén próféta, a kihez eljövén az ő fia, elbeszélé az ő atyjának mindazt a dolgot, a melyet aznap az Isten embere cselekedett volt Béthelben, és a beszédeket, a melyeket szólott vala a királynak; és elbeszélék azokat az ő atyjoknak.
12 And their father said unto them, What way went he? For his sons had seen what way the man of Elohim went, which came from Judah.
Akkor monda nékik az ő atyjok: Mely úton ment el? És megmutaták az ő fiai az útat, a melyen elment volt az Isten embere, a ki Júdából jött.
13 And he said unto his sons, Saddle me the ass. So they saddled him the ass: and he rode thereon,
És monda az ő fiainak: Nyergeljétek meg nékem a szamarat; és mikor megnyergelék néki a szamarat, felüle reá,
14 And went after the man of Elohim, and found him sitting under an oak: and he said unto him, Art thou the man of Elohim that camest from Judah? And he said, I am.
És elméne az Isten embere után, és megtalálá őt egy cserfa alatt ülve, és monda néki: Te vagy-é amaz Isten embere, a ki Júdából jöttél? És monda: Én vagyok.
15 Then he said unto him, Come home with me, and eat bread.
Akkor monda néki: Jere haza velem és egyél kenyeret.
16 And he said, I may not return with thee, nor go in with thee: neither will I eat bread nor drink water with thee in this place:
De az felele: Nem mehetek vissza veled, be sem mehetek veled; nem eszem kenyeret, vizet sem iszom veled e helyen;
17 For it was said to me by the word of YHWH, Thou shalt eat no bread nor drink water there, nor turn again to go by the way that thou camest.
Mert meg van nékem az Úrnak beszédével parancsolva: Ne egyél kenyeret, vizet se igyál ott, és ne térj azon az úton vissza, a melyen oda menéndesz.
18 He said unto him, I am a prophet also as thou art; and an angel spake unto me by the word of YHWH, saying, Bring him back with thee into thine house, that he may eat bread and drink water. But he lied unto him.
És felele az néki: Én is olyan próféta vagyok, mint te, és nékem angyal szólott az Úrnak beszédével, mondván: Hozd vissza őt veled a te házadba, hogy kenyeret egyék és vizet igyék. És e képen hazuda néki.
19 So he went back with him, and did eat bread in his house, and drank water.
Megtére azért vele, és kenyeret evék az ő házában, és vizet ivék.
20 And it came to pass, as they sat at the table, that the word of YHWH came unto the prophet that brought him back:
Mikor pedig az asztalnál ülének: lőn az Úr beszéde a prófétához, a ki őt visszahozta vala,
21 And he cried unto the man of Elohim that came from Judah, saying, Thus saith YHWH, Forasmuch as thou hast disobeyed the mouth of YHWH, and hast not kept the commandment which YHWH thy Elohim commanded thee,
És kiálta az Isten emberének, a ki Júdából jött vala, ezt mondván: Ezt mondja az Úr: Mivelhogy engedetlen voltál az Úr szájának, és meg nem tartottad a parancsolatot, a melyet néked az Úr, a te Istened parancsolt volt;
22 But camest back, and hast eaten bread and drunk water in the place, of the which YHWH did say to thee, Eat no bread, and drink no water; thy carcase shall not come unto the sepulchre of thy fathers.
Hanem visszatértél, és kenyeret ettél és vizet ittál azon a helyen, a mely felől azt mondotta vala néked: Ne egyél ott kenyeret, vizet se igyál: Nem temettetik a te tested a te atyáid sírjába.
23 And it came to pass, after he had eaten bread, and after he had drunk, that he saddled for him the ass, to wit, for the prophet whom he had brought back.
És miután evett kenyeret és ivott, megnyergelék a szamarat a prófétának, a kit visszahozott vala.
24 And when he was gone, a lion met him by the way, and slew him: and his carcase was cast in the way, and the ass stood by it, the lion also stood by the carcase.
És mikor elment, egy oroszlán találá őt az úton, a mely megölé őt; és az ő teste az úton fekszik vala, és mind a szamár, mind az oroszlán a holttest mellett állanak vala.
25 And, behold, men passed by, and saw the carcase cast in the way, and the lion standing by the carcase: and they came and told it in the city where the old prophet dwelt.
És ímé az arra menő emberek láták az úton heverő testet, és az oroszlánt a holttest mellett állani; és elmenvén, elbeszélék a városban, a melyben a vén próféta lakott.
26 And when the prophet that brought him back from the way heard thereof, he said, It is the man of Elohim, who was disobedient unto the word of YHWH: therefore YHWH hath delivered him unto the lion, which hath torn him, and slain him, according to the word of YHWH, which he spake unto him.
A mit mikor meghallott a próféta, a ki visszahozta vala őt az útról, monda: Az Isten embere az, a ki engedetlen volt az Úr szájának; ezért adta az Úr őt az oroszlánnak, és az törte össze és ölte meg őt, az Úrnak beszéde szerint, a melyet szólott volt néki.
27 And he spake to his sons, saying, Saddle me the ass. And they saddled him.
És szóla az ő fiainak, mondván: Nyergeljétek meg nékem a szamarat. És felnyergelték.
28 And he went and found his carcase cast in the way, and the ass and the lion standing by the carcase: the lion had not eaten the carcase, nor torn the ass.
És ő elment és megtalálá a holttestet az útfélre vetve, és a szamarat és az oroszlánt a holttest mellett állva. Az oroszlán nem evett a holtból, és a szamarat sem tépte szét.
29 And the prophet took up the carcase of the man of Elohim, and laid it upon the ass, and brought it back: and the old prophet came to the city, to mourn and to bury him.
És felvevé a próféta az Isten emberének holttestét, és feltevé azt a szamárra, és visszahozá azt, és beméne a városba a vén próféta, hogy ott sirassa és eltemesse őt.
30 And he laid his carcase in his own grave; and they mourned over him, saying, Alas, my brother!
És eltemeté a holtat a maga sírboltjába, és siraták őt: Ah szerelmes atyámfia!
31 And it came to pass, after he had buried him, that he spake to his sons, saying, When I am dead, then bury me in the sepulchre wherein the man of Elohim is buried; lay my bones beside his bones:
És miután eltemette őt, szóla az ő fiainak, mondván: Ha meghalok, ebbe a sírba temessetek engem is, a melybe az Isten embere temettetett, tetemimet tegyétek az ő tetemei mellé;
32 For the saying which he cried by the word of YHWH against the altar in Bethel, and against all the houses of the high places which are in the cities of Samaria, shall surely come to pass.
Mert beteljesedik az, a mit kiáltott az Úrnak beszédével az oltár ellen, a mely Béthelben van, és a magas helyeken való házak ellen, a melyek Samaria városaiban vannak.
33 After this thing Jeroboam returned not from his evil way, but made again of the lowest of the people priests of the high places: whosoever would, he consecrated him, and he became one of the priests of the high places.
De még e történet után sem tért meg Jeroboám az ő gonosz útjáról, hanem ismét papokat rendele a nép aljából a magaslatokra, és a ki akarja vala, azt szentelé fel, hogy legyen a magaslatok papja.
34 And this thing became sin unto the house of Jeroboam, even to cut it off, and to destroy it from off the face of the earth.
És ez a dolog lett az oka a Jeroboám háza vétkének, és a föld színéről való kiirtatásának és megsemmisíttetésének.