Job 17
1 MY breath is corrupt, my days are extinct, the graves are ready for me.
Szellemem meg van törve, napjaim elenyésztek, sírok várnak rám!
2 Are there not mockers with me? and doth not mine eye continue in their provocation?
Bizony csúfolkodással illetnek engem, és zaklatásukon kell időznie szememnek.
3 Lay down now, put me in a surety with thee; who is he that will strike hands with me?
Állj jót, kérlek: kezeskedjél értem tenmagadnál! Ki az, ki kezet csap velem?
4 For thou hast hid their heart from understanding: therefore shalt thou not exalt them.
Mert az ő szívöket elzártad az eszességtől, azért nem engeded felülkerekedniök.
5 He that speaketh flattery to his friends, even the eyes of his children shall fail.
Ki osztályrészért elárul barátot, fiainak szemei el fognak epedni.
6 He hath made me also a byword of the people; and aforetime I was as a tabret.
Oda állított engem, hogy példálózzanak népek, s azzá lettem, hogy arczúl köpnek.
7 Mine eye also is dim by reason of sorrow, and all my members are as a shadow.
Elhomályosúlt bosszúságtól szemem, s tagjaim akár az árnyék mindannyi.
8 Upright men shall be astonied at this, and the innocent shall stir up himself against the hypocrite.
Eliszonyodnak e miatt az egyenesek, s az ártatlan fölgerjed az istentelen ellen;
9 The righteous also shall hold on his way, and he that hath clean hands shall be stronger and stronger.
és az igaz ragaszkodik útjához s a tiszta kezű gyarapodik szilárdságban.
10 But as for you all, do ye return, and come now: for I cannot find one wise man among you.
Azonban ti mindannyian csak jöjjetek újra, de nem találok köztetek bölcset.
11 My days are past, my purposes are broken off, even the thoughts of my heart.
Napjaim elmúltak, gondolataim elszakadtak, szívemnek tulajdonai!
12 They change the night into day: the light is short because of darkness.
Az éjszakát nappallá teszik, a világosságot közelebbé a sötétségnél
Ha az alvilágot házamul reméltem, a sötétségben megterítette mágyamat, (Sheol h7585)
14 I have said to corruption, Thou art my father: to the worm, Thou art my mother, and my sister.
a veremnek így szóltam: atyám vagy! anyám és testvérem! a féregnek:
15 And where is now my hope? as for my hope, who shall see it?
hol van tehát reménységem, és reménységem – ki látja meg?
