Psalms 69
1 Save me, O God; for the waters are come in to my soul.
Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
2 I sink in deep mire, where there is no standing: I am come into deep waters, where the floods overflow me.
Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
3 I am weary of my crying: my throat is dried: my eyes fail while I wait for my God.
Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
4 They that hate me without a cause are more than the hairs of my head: they that would destroy me, being my enemies wrongfully, are mighty: then I restored that which I took not away.
Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
5 O God, you know my foolishness; and my sins are not hid from you.
Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
6 Let not them that wait on you, O Lord GOD of hosts, be ashamed for my sake: let not those that seek you be confounded for my sake, O God of Israel.
Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
7 Because for your sake I have borne reproach; shame has covered my face.
Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
8 I am become a stranger to my brothers, and an alien to my mother’s children.
Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
9 For the zeal of your house has eaten me up; and the reproaches of them that reproached you are fallen on me.
Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
10 When I wept, and chastened my soul with fasting, that was to my reproach.
Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
11 I made sackcloth also my garment; and I became a proverb to them.
Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
12 They that sit in the gate speak against me; and I was the song of the drunkards.
A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
13 But as for me, my prayer is to you, O LORD, in an acceptable time: O God, in the multitude of your mercy hear me, in the truth of your salvation.
Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
14 Deliver me out of the mire, and let me not sink: let me be delivered from them that hate me, and out of the deep waters.
Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
15 Let not the flood overflow me, neither let the deep swallow me up, and let not the pit shut her mouth on me.
Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
16 Hear me, O LORD; for your loving kindness is good: turn to me according to the multitude of your tender mercies.
Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
17 And hide not your face from your servant; for I am in trouble: hear me speedily.
És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
18 Draw near to my soul, and redeem it: deliver me because of my enemies.
Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
19 You have known my reproach, and my shame, and my dishonor: my adversaries are all before you.
Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
20 Reproach has broken my heart; and I am full of heaviness: and I looked for some to take pity, but there was none; and for comforters, but I found none.
A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
21 They gave me also gall for my meat; and in my thirst they gave me vinegar to drink.
Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
22 Let their table become a snare before them: and that which should have been for their welfare, let it become a trap.
Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
23 Let their eyes be darkened, that they see not; and make their loins continually to shake.
Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
24 Pour out your indignation on them, and let your wrathful anger take hold of them.
Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
25 Let their habitation be desolate; and let none dwell in their tents.
Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
26 For they persecute him whom you have smitten; and they talk to the grief of those whom you have wounded.
Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
27 Add iniquity to their iniquity: and let them not come into your righteousness.
Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
28 Let them be blotted out of the book of the living, and not be written with the righteous.
Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
29 But I am poor and sorrowful: let your salvation, O God, set me up on high.
Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
30 I will praise the name of God with a song, and will magnify him with thanksgiving.
Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
31 This also shall please the LORD better than an ox or bullock that has horns and hoofs.
És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
32 The humble shall see this, and be glad: and your heart shall live that seek God.
Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
33 For the LORD hears the poor, and despises not his prisoners.
Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
34 Let the heaven and earth praise him, the seas, and every thing that moves therein.
Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
35 For God will save Zion, and will build the cities of Judah: that they may dwell there, and have it in possession.
Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
36 The seed also of his servants shall inherit it: and they that love his name shall dwell therein.
És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
