< Zechariah 11 >

1 Open thy doors, O Lebanon, that the fire may devour thy cedars.
Nyisd meg, Libánon, kapuidat, hogy tűz emésszen czédrusaid közt!
2 Wail, O cypress-tree, for the cedar is fallen; because the glorious ones are spoiled; wail, O ye oaks of Bashan, for the strong forest is come down.
Jajgass, cziprusfa, hogy ledőlt a czédrus, mivel hatalmasok pusztíttattak el; jajgassatok, ti Básán terebinthusai, hogy ledőlt a hatalmas erdő!
3 Hark! the wailing of the shepherds, for their glory is spoiled; Hark! the roaring of young lions, for the thickets of the Jordan are spoiled.
Hallik jajgatása a pásztoroknak, hogy elpusztíttatott a pompájuk; hallik ordítása a fiatal oroszlánoknak, hogy elpusztíttatott a Jordán büszkesége!
4 Thus said the LORD my God: 'Feed the flock of slaughter;
Így szól az Örökkévaló, az én Istenem: Legeltesd az öldöklésre való juhokat,
5 whose buyers slay them, and hold themselves not guilty; and they that sell them say: Blessed be the LORD, for I am rich; and their own shepherds pity them not.
melyeknek vevői öldöklik őket s nem esnek bűnbe, eladójuk pedig mondja: áldott legyen az Örökkévaló, meggazdagodom; pásztoruk pedig nem könyörül rajtuk.
6 For I will no more pity the inhabitants of the land, saith the LORD; but, lo, I will deliver the men every one into his neighbour's hand, and into the hand of his king; and they shall smite the land, and out of their hand I will not deliver them.'
Mert nem könyörülök többé az ország lakóin, úgymond az Örökkévaló; sőt íme én juttatom az embereket, kit-kit felebarátjának a kezébe és királyának a kezébe: összetörik az országot és nem mentem meg a kezükből.
7 So I fed the flock of slaughter, verily the poor of the flock. And I took unto me two staves; the one I called Graciousness, and the other I called Binders; and I fed the flock.
Legeltettem tehát az öldöklésre való juhokat, valóban a juhoknak legszegényebbjeit; és vettem magamhoz két botot: az egyiket neveztem kedvességnek, a másikat pedig egybekötésnek; és legeltettem a juhokat.
8 And I cut off the three shepherds in one month; 'for My soul became impatient of them, and their soul also loathed Me.'
És megsemmisítettem a három pásztort egy hónapban; és rájuk unt a lelkem s az ő lelkök is megutált engem.
9 Then said I: 'I will not feed you; that which dieth, let it die; and that which is to be cut off, let it be cut off; and let them that are left eat every one the flesh of another.'
Mondtam tehát: nem legeltetlek titeket; a mi meghal, haljon meg, s a mi elpusztul, pusztuljon el, a megmaradottak pedig emésszék fel egyik a másikának a húsát.
10 And I took my staff Graciousness, and cut it asunder, 'that I might break My covenant which I had made with all the peoples.'
Erre vettem botomat: a kedvességet, és szétvágtam azt, hogy fölbontsam szövetségemet, melyet kötöttem mind a népekkel.
11 And it was broken in that day; and the poor of the flock that gave heed unto me knew of a truth that it was the word of the LORD.
Így bontatott föl ama napon, és megtudták ekképpen a juhok legszegényebbjei, amelyek vártak reám, hogy az Örökkévaló igéje az.
12 And I said unto them: 'If ye think good, give me my hire; and if not, forbear.' So they weighed for my hire thirty pieces of silver.
És szóltam hozzájok: Ha jónak tetszik szemeitekben, adjátok meg a béremet, ha pedig nem, hagyjátok abban. És lemérték béremet: harmincz ezüstöt
13 And the LORD said unto me: 'Cast it into the treasury, the goodly price that I was prized at of them.' And I took the thirty pieces of silver, and cast them into the treasury, in the house of the LORD.
És szólt hozzám az Örökkévaló: Dobd be a kincstárba azt a pompás drágaságot, mellyel drága voltam náluk. Vettem tehát a harmincz ezüstöt és bedobtam azt az Örökkévaló házában a kincstárba.
14 Then I cut asunder mine other staff, even Binders, that the brotherhood between Judah and Israel might be broken.
Erre szétvágtam a második botomat: az egybekötést, hogy fölbontsam a testvériséget Jehúda és Izraél között.
15 And the LORD said unto me: 'Take unto thee yet the instruments of a foolish shepherd.
És szólt hozzám az Örökkévaló: Még végy magadnak oktalan pásztornak való szerszámot.
16 For, lo, I will raise up a shepherd in the land, who will not think of those that are cut off, neither will seek those that are young, nor heal that which is broken; neither will he feed that which standeth still, but he will eat the flesh of the fat, and will break their hoofs in pieces.'
Mert íme én támasztok egy pásztort az országban: az elpusztulókkal nem fog gondolni, a fiatalt nem fogja keresni, a megsérültet nem fogja gyógyítgatni, a talpon állót nem fogja táplálni, a kövérnek húsát megeszi, patáikat is széttépi.
17 Woe to the worthless shepherd that leaveth the flock! The sword shall be upon his arm, and upon his right eye; his arm shall be clean dried up, and his right eye shall be utterly darkened.
Oh ez a semmirekellő pásztor, ki a juhokat elhagyja – kardot a karjára, meg a jobbik szemére; karja száradva száradjon el, jobb, szeme pedig vakulva, vakuljon meg!

< Zechariah 11 >