< Psalms 94 >

1 O LORD, Thou God to whom vengeance belongeth, Thou God to whom vengeance belongeth, shine forth.
Uram, bosszúállásnak Istene! Bosszúállásnak Istene, jelenj meg!
2 Lift up Thyself, Thou Judge of the earth; render to the proud their recompense.
Emelkedjél fel te, földnek birája, fizess meg a kevélyeknek!
3 LORD, how long shall the wicked, how long shall the wicked exult?
A hitetlenek, Uram, meddig még, meddig örvendeznek még a hitetlenek?
4 They gush out, they speak arrogancy; all the workers of iniquity bear themselves loftily.
Piszkolódnak, keményen szólnak; kérkednek mindnyájan a hamisság cselekedői.
5 They crush Thy people, O LORD, and afflict Thy heritage.
A te népedet Uram tapossák, és nyomorgatják a te örökségedet.
6 They slay the widow and the stranger, and murder the fatherless.
Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják.
7 And they say: 'The LORD will not see, neither will the God of Jacob give heed.'
És ezt mondják: Nem látja az Úr, és nem veszi észre a Jákób Istene!
8 Consider, ye brutish among the people; and ye fools, when will ye understand?
Eszméljetek ti bolondok a nép között! És ti balgatagok, mikor tértek eszetekre?
9 He that planted the ear, shall He not hear? He that formed the eye, shall He not see?
A ki a fület plántálta, avagy nem hall-é? És a ki a szemet formálta, avagy nem lát-é?
10 He that instructeth nations, shall not He correct? even He that teacheth man knowledge?
A ki megfeddi a népeket, avagy nem fenyít-é meg? Ő, a ki az embert tudományra tanítja:
11 The LORD knoweth the thoughts of man, that they are vanity.
Az Úr tudja az embernek gondolatjait, hogy azok hiábavalók.
12 Happy is the man whom Thou instructest, O LORD, and teachest out of Thy law;
Boldog ember az, a kit te megfeddesz Uram, és a kit megtanítasz a te törvényedre;
13 That Thou mayest give him rest from the days of evil, until the pit be digged for the wicked.
Hogy nyugalmat adj annak a veszedelem napján, míg megásták a vermet a hitetlennek!
14 For the LORD will not cast off His people, neither will He forsake His inheritance.
Bizony nem veti el az Úr az ő népét, és el nem hagyja az ő örökségét!
15 For right shall return unto justice, and all the upright in heart shall follow it.
Mert igazságra fordul vissza az ítélet, és utána mennek mind az igazszívűek.
16 Who will rise up for me against the evil-doers? Who will stand up for me against the workers of iniquity?
Kicsoda támad fel én mellettem a gonoszok ellen? Kicsoda áll mellém a hamisság cselekedők ellen?
17 Unless the LORD had been my help, my soul had soon dwelt in silence.
Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben.
18 If I say: 'My foot slippeth', Thy mercy, O LORD, holdeth me up.
Mikor azt mondtam: Az én lábam eliszamodott: a te kegyelmed, Uram, megtámogatott engem.
19 When my cares are many within me, Thy comforts delight my soul.
Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim: a te vígasztalásaid megvidámították az én lelkemet.
20 Shall the seat of wickedness have fellowship with Thee, which frameth mischief by statute?
Van-é köze te hozzád a hamisság székének, a mely nyomorúságot szerez törvény színe alatt?
21 They gather themselves together against the soul of the righteous, and condemn innocent blood.
Egybegyülekeznek az igaznak lelke ellen, és elkárhoztatják az ártatlannak vérét.
22 But the LORD hath been my high tower, and my God the rock of my refuge.
De kőváram lőn én nékem az Úr, és az én Istenem az én oltalmamnak kősziklája;
23 And He hath brought upon them their own iniquity, and will cut them off in their own evil; the LORD our God will cut them off.
És visszafordítja reájok az ő álnokságukat, és az ő gonoszságukkal veszti el őket; elveszti őket az Úr, a mi Istenünk.

< Psalms 94 >