Psalms 73
1 BOOK III A Psalm of Asaph. Surely God is good to Israel, even to such as are pure in heart.
Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
2 But as for me, my feet were almost gone; my steps had well nigh slipped.
De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
3 For I was envious at the arrogant, when I saw the prosperity of the wicked.
Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
4 For there are no pangs at their death, and their body is sound.
Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
5 In the trouble of man they are not; neither are they plagued like men.
A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
6 Therefore pride is as a chain about their neck; violence covereth them as a garment.
Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
7 Their eyes stand forth from fatness; they are gone beyond the imaginations of their heart.
A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
8 They scoff, and in wickedness utter oppression; they speak as if there were none on high.
Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
9 They have set their mouth against the heavens, and their tongue walketh through the earth.
Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
10 Therefore His people return hither; and waters of fullness are drained out by them.
Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
11 And they say: 'How doth God know? And is there knowledge in the Most High?'
És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
12 Behold, such are the wicked; and they that are always at ease increase riches.
Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
13 Surely in vain have I cleansed my heart, and washed my hands in innocency;
Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
14 For all the day have I been plagued, and my chastisement came every morning.
Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
15 If I had said: 'I will speak thus', behold, I had been faithless to the generation of Thy children.
Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
16 And when I pondered how I might know this, it was wearisome in mine eyes;
Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
17 Until I entered into the sanctuary of God, and considered their end.
Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
18 Surely Thou settest them in slippery places; Thou hurlest them down to utter ruin.
Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
19 How are they become a desolation in a moment! They are wholly consumed by terrors.
Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
20 As a dream when one awaketh, so, O Lord, when Thou arousest Thyself, Thou wilt despise their semblance.
Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
21 For my heart was in a ferment, and I was pricked in my reins.
Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
22 But I was brutish, and ignorant; I was as a beast before Thee.
Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
23 Nevertheless I am continually with Thee; Thou holdest my right hand.
De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
24 Thou wilt guide me with Thy counsel, and afterward receive me with glory.
Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
25 Whom have I in heaven but Thee? And beside Thee I desire none upon earth.
Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
26 My flesh and my heart faileth; but God is the rock of my heart and my portion for ever.
Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
27 For, lo, they that go far from Thee shall perish; Thou dost destroy all them that go astray from Thee.
Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.
28 But as for me, the nearness of God is my good; I have made the Lord GOD my refuge, that I may tell of all Thy works.
De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
