< Psalms 59 >
1 For the Leader; Al-tashheth. A Psalm of David; Michtam; when Saul sent, and they watched the house to kill him. Deliver me from mine enemies, O my God; set me on high from them that rise up against me.
Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn embereket külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt. Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
2 Deliver me from the workers of iniquity, and save me from the men of blood.
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
3 For, lo, they lie in wait for my soul; the impudent gather themselves together against me; not for my transgression, nor for my sin, O LORD.
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
4 Without my fault, they run and prepare themselves; awake Thou to help me, and behold.
Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek ellenem: serkenj fel előmbe és lásd meg ezeket!
5 Thou therefore, O LORD God of hosts, the God of Israel, arouse Thyself to punish all the nations; show no mercy to any iniquitous traitors. (Selah)
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. (Szela)
6 They return at evening, they howl like a dog, and go round about the city.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
7 Behold, they belch out with their mouth; swords are in their lips: 'For who doth hear?'
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?
8 But Thou, O LORD, shalt laugh at them; Thou shalt have all the nations in derision.
Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
9 Because of his strength, I will wait for Thee; for God is my high tower.
Hatalmával szemben te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
10 The God of my mercy will come to meet me; God will let me gaze upon mine adversaries.
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim romlását.
11 Slay them not, lest my people forget, make them wander to and fro by Thy power, and bring them down, O Lord our shield.
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
12 For the sin of their mouth, and the words of their lips, let them even be taken in their pride, and for cursing and lying which they speak.
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
13 Consume them in wrath, consume them, that they be no more; and let them know that God ruleth in Jacob, unto the ends of the earth. (Selah)
Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. (Szela)
14 And they return at evening, they howl like a dog, and go round about the city;
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
15 They wander up and down to devour, and tarry all night if they have not their fill.
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
16 But as for me, I will sing of Thy strength; yea, I will sing aloud of Thy mercy in the morning; for Thou hast been my high tower, and a refuge in the day of my distress.
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
17 O my strength, unto Thee will I sing praises; for God is my high tower, the God of my mercy.
Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem!