Psalms 53

1 For the Leader; upon Mahalath. Maschil of David. The fool hath said in his heart: 'There is no God'; they have dealt corruptly, and have done abominable iniquity; there is none that doeth good.

A karmesternek, Máchalát szerint. Oktató dal Dávidtól. Azt mondta az aljas a szívében: Nincs Isten! Elvetemedtek, utálatosan míveltek jogtalanságot, nincs ki jót tenne.

2 God looked forth from heaven upon the children of men, to see if there were any man of understanding, that did seek after God.

Isten az égből tekintett le az emberfiakra, hogy lássa, van-e eszes, ki Istent keresi.

3 Every one of them is unclean, they are together become impure; there is none that doeth good, no, not one.

Mindnyája eltért, egyaránt megromlottak; nincs ki jót tenne, nincs egy sem.

4 'Shall not the workers of iniquity know it, who eat up My people as they eat bread, and call not upon God?'

Nemde megtudják a jogtalanságot cselekvők, kik népemet eszik, a mint kenyeret esznek, Istent nem szólították.

5 There are they in great fear, where no fear was; for God hath scattered the bones of him that encampeth against thee; Thou hast put them to shame, because God hath rejected them.

Ott rettegve rettegtek meg, a hol nem volt rettegés; mert Isten szerteszórta az ellened táborzók csontjait, megszégyenítotted, mert Isten megvetette őket.

6 Oh that the salvation of Israel were come out of Zion! When God turneth the captivity of His people, let Jacob rejoice, let Israel be glad.

Vajha jönne Cziónból Izraél segítsége; mikor visszahozza Isten népének foglyait, vigadjon Jákób, örüljön Izraél!