Psalms 141

1 A Psalm of David. LORD, I have called Thee; make haste unto me; give ear unto my voice, when I call unto Thee.

Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.

2 Let my prayer be set forth as incense before Thee, the lifting up of my hands as the evening sacrifice.

Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen.

3 Set a guard, O LORD, to my mouth; keep watch at the door of my lips.

Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!

4 Incline not my heart to any evil thing, to be occupied in deeds of wickedness with men that work iniquity; and let me not eat of their dainties.

Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!

5 Let the righteous smite me in kindness, and correct me; oil so choice let not my head refuse; for still is my prayer because of their wickedness.

Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.

6 Their judges are thrown down by the sides of the rock; and they shall hear my words, that they are sweet.

Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek.

7 As when one cleaveth and breaketh up the earth, our bones are scattered at the grave's mouth. (Sheol h7585)

Mint a ki a földet vágja és hányja, úgy szóratnak szét csontjaik a Seol torkában. (Sheol h7585)

8 For mine eyes are unto Thee, O GOD the Lord; in Thee have I taken refuge, O pour not out my soul.

De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!

9 Keep me from the snare which they have laid for me, and from the gins of the workers of iniquity.

Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!

10 Let the wicked fall into their own nets, whilst I withal escape.

Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek!