Proverbs 24
1 Be not thou envious of evil men, neither desire to be with them.
Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
2 For their heart studieth destruction, and their lips talk of mischief.
Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
3 Through wisdom is a house builded; and by understanding it is established;
Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
4 And by knowledge are the chambers filled with all precious and pleasant riches.
És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
5 A wise man is strong; yea, a man of knowledge increaseth strength.
A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
6 For with wise advice thou shalt make thy war; and in the multitude of counsellors there is safety.
Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
7 Wisdom is as unattainable to a fool as corals; he openeth not his mouth in the gate.
Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
8 He that deviseth to do evil, men shall call him a mischievous person.
A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
9 The thought of foolishness is sin; and the scorner is an abomination to men.
A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
10 If thou faint in the day of adversity, thy strength is small indeed.
Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
11 Deliver them that are drawn unto death; and those that are ready to be slain wilt thou forbear to rescue?
Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
12 If thou sayest: 'Behold, we knew not this', doth not He that weigheth the hearts consider it? And He that keepeth thy soul, doth not He know it? And shall not He render to every man according to his works?
Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
13 My son, eat thou honey, for it is good, and the honeycomb is sweet to thy taste;
Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14 So know thou wisdom to be unto thy soul; if thou hast found it, then shall there be a future, and thy hope shall not be cut off.
Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
15 Lie not in wait, O wicked man, against the dwelling of the righteous, spoil not his resting-place;
Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
16 For a righteous man falleth seven times, and riseth up again, but the wicked stumble under adversity.
Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
17 Rejoice not when thine enemy falleth, and let not thy heart be glad when he stumbleth;
Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
18 Lest the LORD see it, and it displease Him, and He turn away His wrath from him.
Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
19 Fret not thyself because of evildoers, neither be thou envious at the wicked;
Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
20 For there will be no future to the evil man, the lamp of the wicked shall be put out.
Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
21 My son, fear thou the LORD and the king, and meddle not with them that are given to change;
Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
22 For their calamity shall rise suddenly; and who knoweth the ruin from them both?
Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23 These also are sayings of the wise. To have respect of persons in judgment is not good.
Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 He that saith unto the wicked: 'Thou art righteous', peoples shall curse him, nations shall execrate him;
A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
25 But to them that decide justly shall be delight, and a good blessing shall come upon them.
A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26 He kisseth the lips that giveth a right answer.
Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27 Prepare thy work without, and make it fit for thyself in the field; and afterwards build thy house.
Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
28 Be not a witness against thy neighbour without cause; and deceive not with thy lips.
Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29 Say not: 'I will do so to him as he hath done to me; I will render to the man according to his work.'
Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
30 I went by the field of the slothful, and by the vineyard of the man void of understanding;
A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
31 And, lo, it was all grown over with thistles, the face thereof was covered with nettles, and the stone wall thereof was broken down.
És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32 Then I beheld, and considered well; I saw, and received instruction.
Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33 'Yet a little sleep, a little slumber, a little folding of the hands to sleep' —
Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
34 So shall thy poverty come as a runner, and thy want as an armed man.
És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
