Proverbs 1
1 THE PROVERBS of Solomon the son of David, king of Israel;
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 To know wisdom and instruction; to comprehend the words of understanding;
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 To receive the discipline of wisdom, justice, and right, and equity;
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 To give prudence to the simple, to the young man knowledge and discretion;
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 That the wise man may hear, and increase in learning, and the man of understanding may attain unto wise counsels;
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 To understand a proverb, and a figure; the words of the wise, and their dark sayings.
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 The fear of the LORD is the beginning of knowledge; but the foolish despise wisdom and discipline.
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 Hear, my son, the instruction of thy father, and forsake not the teaching of thy mother;
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 For they shall be a chaplet of grace unto thy head, and chains about thy neck.
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 My son, if sinners entice thee, consent thou not.
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 If they say: 'Come with us, let us lie in wait for blood, let us lurk for the innocent without cause;
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
12 Let us swallow them up alive as the grave, and whole, as those that go down into the pit; (Sheol h7585)
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
13 We shall find all precious substance, we shall fill our houses with spoil;
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 Cast in thy lot among us; let us all have one purse' —
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 My son, walk not thou in the way with them, restrain thy foot from their path;
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
16 For their feet run to evil, and they make haste to shed blood.
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 For in vain the net is spread in the eyes of any bird;
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18 And these lie in wait for their own blood, they lurk for their own lives.
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 So are the ways of every one that is greedy of gain; it taketh away the life of the owners thereof.
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 Wisdom crieth aloud in the streets, she uttereth her voice in the broad places;
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
21 She calleth at the head of the noisy streets, at the entrances of the gates, in the city, she uttereth her words:
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
22 'How long, ye thoughtless, will ye love thoughtlessness? And how long will scorners delight them in scorning, and fools hate knowledge?
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 Turn you at my reproof; behold, I will pour out my spirit unto you, I will make known my words unto you.
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 Because I have called, and ye refused, I have stretched out my hand, and no man attended,
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 But ye have set at nought all my counsel, and would none of my reproof;
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 I also, in your calamity, will laugh, I will mock when your dread cometh;
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
27 When your dread cometh as a storm, and your calamity cometh on as a whirlwind; when trouble and distress come upon you.
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 Then will they call me, but I will not answer, they will seek me earnestly, but they shall not find me.
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 For that they hated knowledge, and did not choose the fear of the LORD;
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 They would none of my counsel, they despised all my reproof.
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 Therefore shall they eat of the fruit of their own way, and be filled with their own devices.
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
32 For the waywardness of the thoughtless shall slay them, and the confidence of fools shall destroy them.
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 But whoso hearkeneth unto me shall dwell securely, and shall be quiet without fear of evil.'
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
