< Job 5 >

1 Call now; is there any that will answer thee? And to which of the holy ones wilt thou turn?
Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?
2 For anger killeth the foolish man, and envy slayeth the silly one.
Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.
3 I have seen the foolish taking root; but suddenly I beheld his habitation cursed.
Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.
4 His children are far from safety, and are crushed in the gate, with none to deliver them.
Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.
5 Whose harvest the hungry eateth up, and taketh it even out of the thorns, and the snare gapeth for their substance.
A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.
6 For affliction cometh not forth from the dust, neither doth trouble spring out of the ground;
Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!
7 But man is born unto trouble, as the sparks fly upward.
Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.
8 But as for me, I would seek unto God, and unto God would I commit my cause;
Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.
9 Who doeth great things and unsearchable, marvellous things without number;
A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.
10 Who giveth rain upon the earth, and sendeth waters upon the fields;
A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.
11 So that He setteth up on high those that are low, and those that mourn are exalted to safety.
Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.
12 He frustrateth the devices of the crafty, so that their hands can perform nothing substantial.
A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.
13 He taketh the wise in their own craftiness; and the counsel of the wily is carried headlong.
A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.
14 They meet with darkness in the day-time, and grope at noonday as in the night.
Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.
15 But He saveth from the sword of their mouth, even the needy from the hand of the mighty.
A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;
16 So the poor hath hope, and iniquity stoppeth her mouth.
Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.
17 Behold, happy is the man whom God correcteth; therefore despise not thou the chastening of the Almighty.
Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!
18 For He maketh sore, and bindeth up; He woundeth, and His hands make whole.
Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.
19 He will deliver thee in six troubles; yea, in seven there shall no evil touch thee.
Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.
20 In famine He will redeem thee from death; and in war from the power of the sword.
Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.
21 Thou shalt be hid from the scourge of the tongue; neither shalt thou be afraid of destruction when it cometh.
A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.
22 At destruction and famine thou shalt laugh; neither shalt thou be afraid of the beasts of the earth.
A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.
23 For thou shalt be in league with the stones of the field; and the beasts of the field shall be at peace with thee.
Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.
24 And thou shalt know that thy tent is in peace; and thou shalt visit thy habitation, and shalt miss nothing.
Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.
25 Thou shalt know also that thy seed shall be great, and thine offspring as the grass of the earth.
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.
26 Thou shalt come to thy grave in a ripe age, like as a shock of corn cometh in in its season.
Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.
27 Lo this, we have searched it, so it is; hear it, and know thou it for thy good.
Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.

< Job 5 >