Job 36
1 Elihu also proceeded, and said:
És folytatá Elihu, és monda:
2 Suffer me a little, and I will tell thee; for there are yet words on God's behalf.
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
3 I will fetch my knowledge from afar, and will ascribe righteousness to my Maker.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
4 For truly my words are not false; one that is upright in mind is with thee.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
5 Behold, God is mighty, yet He despiseth not any; He is mighty in strength of understanding.
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
6 He preserveth not the life of the wicked; but giveth to the poor their right.
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7 He withdraweth not His eyes from the righteous; but with kings upon the throne He setteth them for ever, and they are exalted.
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
8 And if they be bound in fetters, and be holden in cords of affliction;
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
9 Then He declareth unto them their work, and their transgressions, that they have behaved themselves proudly.
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
10 He openeth also their ear to discipline, and commandeth that they return from iniquity.
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
11 If they hearken and serve Him, they shall spend their days in prosperity, and their years in pleasures.
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
12 But if they hearken not, they shall perish by the sword, and they shall die without knowledge.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
13 But they that are godless in heart lay up anger; they cry not for help when He bindeth them.
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
14 Their soul perisheth in youth, and their life as that of the depraved.
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
15 He delivereth the afflicted by His affliction, and openeth their ear by tribulation.
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
16 Yea, He hath allured thee out of distress into a broad place, where there is no straitness; and that which is set on thy table is full of fatness;
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
17 And thou art full of the judgment of the wicked; judgment and justice take hold on them.
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18 For beware of wrath, lest thou be led away by thy sufficiency; neither let the greatness of the ransom turn thee aside.
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
19 Will thy riches avail, that are without stint, or all the forces of thy strength?
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
20 Desire not the night, when peoples are cut off in their place.
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
21 Take heed, regard not iniquity; for this hast thou chosen rather than affliction.
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
22 Behold, God doeth loftily in His power; who is a teacher like Him?
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
23 Who hath enjoined Him His way? Or who hath said: 'Thou hast wrought unrighteousness'?
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
24 Remember that thou magnify His work, whereof men have sung.
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
25 All men have looked thereon; man beholdeth it afar off.
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 Behold, God is great, beyond our knowledge; the number of His years is unsearchable.
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
27 For He draweth away the drops of water, which distil rain from His vapour;
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
28 Which the skies pour down and drop upon the multitudes of men.
A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
29 Yea, can any understand the spreadings of the clouds, the crashings of His pavilion?
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
30 Behold, He spreadeth His light upon it; and He covereth the depths of the sea.
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
31 For by these He judgeth the peoples; He giveth food in abundance.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
32 He covereth His hands with the lightning, and giveth it a charge that it strike the mark.
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
33 The noise thereof telleth concerning it, the cattle also concerning the storm that cometh up.
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
