Jeremiah 42
1 Then all the captains of the forces, and Johanan the son of Kareah, and Jezaniah the son of Hoshaiah, and all the people from the least even unto the greatest, came near,
És odaléptek mind a hadsereg tisztjei és Jóchánán, Káréach fia és Jezanja, Hósája fia és az egész nép, aprajától nagyjáig,
2 and said unto Jeremiah the prophet: 'Let, we pray thee, our supplication be accepted before thee, and pray for us unto the LORD thy God, even for all this remnant; for we are left but a few of many, as thine eyes do behold us;
és szóltak Jirmejáhú prófétához: Jusson csak eléd a könyörgésünk és imádkozzál értünk az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez, ez egész maradékért, mert megmaradtunk kevesen a sokból, amint szemeid látnak bennünket:
3 that the LORD thy God may tell us the way wherein we should walk, and the thing that we should do.'
hogy tudtunkra adja az Örökkévaló, a te Istened, az utat, amelyen járjunk és a dolgot, amelyet tegyünk.
4 Then Jeremiah the prophet said unto them: 'I have heard you; behold, I will pray unto the LORD your God according to your words; and it shall come to pass, that whatsoever thing the LORD shall answer you, I will declare it unto you; I will keep nothing back from you.'
Szólt hozzájuk Jirmejáhú proféta: Hallottam, íme én imádkozom majd az Örökkévalóhoz, a ti Istenetekhez szavaitok szerint, és lesz, mindazon igét, amellyel az Örökkévaló felelni fog nektek, tudtotokra adom, nem vonok meg tőletek semmit.
5 Then they said to Jeremiah: 'The LORD be a true and faithful witness against us, if we do not even according to all the word wherewith the LORD thy God shall send thee to us.
Oh pedig szóltak Jirmejáhúhoz: Legyen az Örökkévaló igaz és hűséges tanúvá ellenünk, ha nem egészen azon ige szerint, amellyel az Örökkévaló, a te Istened küldeni fog téged hozzánk, akképpen cselekszünk.
6 Whether it be good, or whether it be evil, we will hearken to the voice of the LORD our God, to whom we send thee; that it may be well with us, when we hearken to the voice of the LORD our God.'
Akár jó, akár rossz, az Örökkévalónak, a mi Istenünknek szavára akihez küldünk téged, arra fogunk hallgatni, azért, hogy jó dolgunk legyen, midőn majd hallgatunk az Örökkévalónak, a mi Istenünknek szavára.
7 And it came to pass after ten days, that the word of the LORD came unto Jeremiah.
És volt tíz nap múltán, lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz.
8 Then called he Johanan the son of Kareah, and all the captains of the forces that were with him, and all the people from the least even to the greatest,
És hívta Jóchánánt, Káréach fiát és mind a hadsereg tisztjeit, akik vele voltak és az egész népet, aprajától nagyjáig.
9 and said unto them: 'Thus saith the LORD, the God of Israel, unto whom ye sent me to present your supplication before Him:
És szólt hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, akihez küldtetek engem, hogy eléjuttassam könyörgésteket.
10 If ye will still abide in this land, then will I build you, and not pull you down, and I will plant you, and not pluck you up; for I repent Me of the evil that I have done unto you.
Ha megmaradni fogtok ez országban, akkor felépítelek benneteket és nem rombollak le, elplántállak benneteket és nem szakítlak ki, mert meggondoltam a veszedelmet, melyet veletek cselekedtem.
11 Be not afraid of the king of Babylon, of whom ye are afraid; be not afraid of him, saith the LORD; for I am with you to save you, and to deliver you from his hand.
Ne féljetek Bábel királya miatt, aki miatt ti féltek; ne féljetek tőle, úgymond az Örökkévaló, mert veletek vagyok, hogy megsegítselek és megmentselek benneteket kezéből.
12 And I will grant you compassion, that he may have compassion upon you, and cause you to return to your own land.
Majd adok nektek irgalmat, és irgalmazni fog nektek és visszatérít benneteket a ti földetekre.
13 But if ye say: We will not abide in this land; so that ye hearken not to the voice of the LORD your God;
De ha azt mondjátok, nem maradunk ez országban, nem hallgatva az Örökkévalónak, a ti Istenteknek szavára,
14 saying: No; but we will go into the land of Egypt, where we shall see no war, nor hear the sound of the horn, nor have hunger of bread; and there will we abide;
mondván: nem, hanem Egyiptom országába megyünk, hogy ne lássunk háborút és harsonaszót ne halljunk, kenyérre pedig ne éhezzünk és ott maradjunk:
15 now therefore hear ye the word of the LORD, O remnant of Judah: Thus saith the LORD of hosts, the God of Israel: If ye wholly set your faces to enter into Egypt, and go to sojourn there;
most tehát azért halljátok az Örökkévaló igéjét, Jehúda maradéka: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, ha ti csakugyan arra fordítjátok arcotokat, hogy Egyiptomba menjetek és oda mentek, hogy ott tartózkodjatok,
16 then it shall come to pass, that the sword, which ye fear, shall overtake you there in the land of Egypt, and the famine, whereof ye are afraid, shall follow hard after you there in Egypt; and there ye shall die.
akkor azon kard, amelytől féltek, ott fog elérni benneteket Egyiptom országában, és azon éhség, amelytől aggódtok, oda fog követni benneteket Egyiptomba és ott fogtok meghalni.
17 So shall it be with all the men that set their faces to go into Egypt to sojourn there; they shall die by the sword, by the famine, and by the pestilence; and none of them shall remain or escape from the evil that I will bring upon them.
És mindazon emberek, akik arra fordították arcukat, hogy Egyiptomba menjenek, hogy ott tartózkodjanak, meg fognak halni a kard, az éhség és a dögvész által, és nem lesz közülük megmaradó és megmenekülő azon veszedelem elől, amelyet rájuk hozok.
18 For thus saith the LORD of hosts, the God of Israel: As Mine anger and My fury hath been poured forth upon the inhabitants of Jerusalem, so shall My fury be poured forth upon you, when ye shall enter into Egypt; and ye shall be an execration, and an astonishment, and a curse, and a reproach; and ye shall see this place no more.
Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: miként kiontatott haragom és hevem Jeruzsálem lakóira, úgy fog kiomlani hevem rátok, mikor Egyiptomba jöttök és lesztek esküvé és iszonyattá, és nem fogjátok látni többé ezt a helyet.
19 The LORD hath spoken concerning you, O remnant of Judah: Go ye not into Egypt; know certainly that I have forewarned you this day.
Megmondta nektek az Örökkévaló, Jehúda maradéka: ne menjetek be Egyiptomba; jól tudjátok, hogy megintettelek ma benneteket.
20 For ye have dealt deceitfully against your own souls; for ye sent me unto the LORD your God, saying: Pray for us unto the LORD our God; and according unto all that the LORD our God shall say, so declare unto us, and we will do it;
Mert önnönmagatokat ámítottátok, mert ti küldtetek engem az Örökkévalóhoz, Istenetekhez, mondván imádkozzál értünk az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz és egészen, amint szólni fog az Örökkévaló, a mi Istenünk, akképpen add tudtunkra, hogy megcselekedjük.
21 and I have this day declared it to you; but ye have not hearkened to the voice of the LORD your God in any thing for which He hath sent me unto you.
És én tudtotokra adtam ma, de nem hallgattatok az Örökkévalónak, Isteneteknek szavára semmiben sem, amiben engem hozzátok küldött.
22 Now therefore know certainly that ye shall die by the sword, by the famine, and by the pestilence, in the place whither ye desire to go to sojourn there.'
Most tehát tudjátok meg jól, hogy kard, éhség és dögvész által fogtok meghalni azon helyen, ahova menni kívántok, hogy ott tartózkodjatok.
