Song of Solomon 1
Énekek éneke, Salamontól.
2 Let him kisse me with the kisses of his mouth: for thy loue is better then wine.
Csókoljon engem szája csókjaival: mert bornál jobb a szerelmed.
3 Because of the sauour of thy good ointments thy name is as an ointment powred out: therefore the virgins loue thee.
Illatnak jók az olajaid, kiöntött olaj a neved; azért szeretnek téged a leányzók.
4 Drawe me: we will runne after thee: the King hath brought me into his chabers: we will reioyce and be glad in thee: we will remember thy loue more then wine: the righteous do loue thee.
Vonj engem, utánad hadd szaladjunk – termeibe bevitt engem a király – hadd ujjongjunk és örvendjünk benned, hadd emlegessük szerelmedet inkább a bornál: méltán szeretnek téged.
5 I am blacke, O daughters of Ierusalem, but comely, as the tentes of Kedar, and as the curtaines of Salomon.
Fekete vagyok, de szép, ti Jeruzsálem leányai, mint Kédár sátrai, mint Salamon szőnyegei.
6 Regard ye me not because I am blacke: for the sunne hath looked vpon mee. The sonnes of my mother were angry against mee: they made me the keeper of ye vines: but I kept not mine owne vine.
Ne nézzetek rám, hogy kissé fekete vagyok, hogy lesütött engem a nap! Anyám fiai megharagudtak reám, tettek engem őrzőjévé a szőlőknek: a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Shewe me, O thou, whome my soule loueth, where thou feedest, where thou liest at noone: for why should I be as she that turneth aside to the flockes of thy companions?
Mondd meg nekem te, kit lelkem szeret, merre legeltetsz, merre heverésztetsz délben? Mert minek legyek, mint aki elburkolja magát, társaid nyájainál?
8 If thou knowe not, O thou the fairest among women, get thee foorth by the steps of the flocke, and feede thy kiddes by the tents of the shepheards.
Ha te ezt nem tudod, legszebbike az asszonyoknak, indulj el a juhok nyomdokain és legeltesd gödölyéidet a pásztorok hajlékainál.
9 I haue compared thee, O my loue, to the troupe of horses in the charets of Pharaoh.
Paripámhoz Fáraó szekereinél mondlak hasonlónak, kedvesem!
10 Thy cheekes are comely with rowes of stones, and thy necke with chaines.
Bájosak az orczáid a füzérekben, nyakad a gyöngysorokban.
11 We will make thee borders of golde with studdes of siluer.
Aranyfüzéreket készítünk neked ezüst gombocskákkal.
12 Whiles the King was at his repast, my spikenard gaue the smelll thereof.
Mialatt a király asztalkörében ült, az én nárdusom megadta illatát.
13 My welbeloued is as a bundle of myrrhe vnto me: he shall lie betweene my breasts.
Myrrhacsokor az én barátom nekem, mely kebleim között piben;
14 My welbeloued is as a cluster of camphire vnto me in the vines of Engedi.
cziprusfürt az én barátom nekem, Én-Gédi szőlőiben.
15 My loue, beholde, thou art faire: beholde, thou art faire: thine eyes are like the doues.
Íme, szép vagy te kedvesem, íme, szép vagy, szemeid galambok.
16 My welbeloued, beholde, thou art faire and pleasant: also our bed is greene:
Íme, szép vagy te barátom, kedves is, nyoszolyánk is zöldelő;
17 The beames of our house are cedars, our rafters are of firre.
házaink gerendái czédrusok, padozatunk cziprusok.
