Psalms 90
1 A prayer of Moses, the man of God. Lord, thou hast bene our habitation from generation to generation.
Ima Mózestől, az Isten emberétől. Uram! Menedék voltál te nekünk nemzedékben meg nemzedékben.
2 Before the mountaines were made, and before thou hadst formed the earth, and the world, euen from euerlasting to euerlasting thou art our God.
Mielőtt hegyek születtek és létesítottél földet és világot és öröktől örökké te vagy Isten.
3 Thou turnest man to destruction: againe thou sayest, Returne, ye sonnes of Adam.
Viaszatéríted a halandót szétporlásig és azt mondod: térjetek vissza, emberfiai!
4 For a thousande yeeres in thy sight are as yesterday when it is past, and as a watch in the night.
Mert ezer esztendő a te szemeidben, akár a tegnapi nap, midőn elvonul s az őrszak az éjjelen.
5 Thou hast ouerflowed them: they are as a sleepe: in the morning he groweth like the grasse:
Elsodortad őket, mintegy alvásban vannak: reggel mint a fű felsarjad,
6 In the morning it florisheth and groweth, but in the euening it is cut downe and withereth.
reggel virul és felsarjad, estére elhervad és elszárad.
7 For we are consumed by thine anger, and by thy wrath are we troubled.
Mert elfogyatkoztunk haragod által, és heved által megrémültünk.
8 Thou hast set our iniquities before thee, and our secret sinnes in the light of thy countenance.
Magad elé helyezted bűneinket, rejtelmeinket arczod világosságába.
9 For all our dayes are past in thine anger: we haue spent our yeeres as a thought.
Mert mind a napjaink eltüntek felindulásod által, elfogyasztottuk éveinket, mint leheletet.
10 The time of our life is threescore yeeres and ten, and if they be of strength, fourescore yeeres: yet their strength is but labour and sorowe: for it is cut off quickly, and we flee away.
Éveink napjai – van azokban hetven esztendő s ha jó erőben, nyolczvan esztendő; és büszkeségük: fáradság és baj, mert sebesen elillan s mi tova rebbentünk.
11 Who knoweth the power of thy wrath? for according to thy feare is thine anger.
Ki ismeri haragodnak hatalmát, s a mely olyan mint a félelmed, felindulásodat?
12 Teach vs so to nomber our dayes, that we may apply our heartes vnto wisdome.
Napjainkat számlálni ekkép tudasd, hogy bölcs szívet nyerjünk.
13 Returne (O Lord, howe long?) and be pacified toward thy seruants.
Fordulj felénk, Örökkévaló, – meddig még? – és könyörülj meg szolgáidon.
14 Fill vs with thy mercie in the morning: so shall we reioyce and be glad all our dayes.
Engedj jóllaknunk reggel szereteteddel, hadd ujjongjunk és örüljünk minden napjainkban.
15 Comfort vs according to the dayes that thou hast afflicted vs, and according to the yeeres that we haue seene euill.
Örvendeztess minket, mint a hány napon át szenvedtettél, a hány éven át bajt láttunk.
16 Let thy worke bee seene towarde thy seruants, and thy glory vpon their children.
Jelenjék meg szolgáidnak a te cselekvésed és a te díszed gyermekeiken.
17 And let the beautie of the Lord our God be vpon vs, and direct thou the worke of our hands vpon vs, euen direct the worke of our handes.
S legyen az Úrnak a mi Istenünknek kelleme mi rajtunk, s kezeink munkáját szilárdítsd meg nálunk, a kezeink munkáját – szilárdítsd azt meg!
