Psalms 88
1 A song or Psalme of Heman the Ezrahite to give instruction, committed to the sonnes of Korah for him that excelleth upon Malath Leannoth. O Lord God of my saluation, I cry day and night before thee.
Ének, zsoltár. Kórach fiaitól. A karmesternek, Máchalát szerint, éneklésre. Oktató dal az ezráchi Hémántól. Örökkévaló, segítségem Istene, nappal kiáltok, meg éjjel teelőtted;
2 Let my prayer enter into thy presence: incline thine eare vnto my cry.
jusson eléd imádságom, hajlítsd füledet fohászkodásomra.
Mert jóllakott lelkem bajokkal és életem az alvilághoz ért. (Sheol h7585)
4 I am counted among them that go downe vnto the pit, and am as a man without strength:
Azokhoz számíttattam, kik a gödörbe szállnak, olyan lettem mint erő nélkül levő férfi
5 Free among the dead, like the slaine lying in the graue, whome thou remembrest no more, and they are cut off from thine hand.
a holtak között, odavetve, miként megölöttek, sírban fekvők, kikről nem emlékezel többé, hisz ők elszakíttattak kezedtől.
6 Thou hast layde me in the lowest pit, in darkenes, and in the deepe.
Helyeztél engem a legal só gödörbe, sötétségbe, mélységbe.
7 Thine indignation lyeth vpon me, and thou hast vexed me with all thy waues. (Selah)
Haragod reám eresztette súlyát, és mind a hullámaiddal sújtottál. Széla.
8 Thou hast put away mine acquaintance farre from me, and made mee to be abhorred of them: I am shut vp, and cannot get foorth.
Eltávolítottad ismerőseimet tőlem, utálattá tettél engem nekik, elzárva vagyok, nem juthatok ki.
9 Mine eye is sorowfull through mine affliction: Lord, I call dayly vpon thee: I stretch out mine hands vnto thee.
Szemem elepedt a nyomortól, hívtalak téged, Örökkévaló, mindennap, kiterjesztettem hozzád kezeimet.
10 Wilt thou shewe a miracle to the dead? or shall the dead rise and prayse thee? (Selah)
A holtaknak teszel-e csodát, avagy árnyak kelnek-e föl, magasztalnak-e téged? Széla.
11 Shall thy louing kindenes be declared in the graue? or thy faithfulnes in destruction?
Elbeszélik-e a sírban szeretetedet, hűségedet az enyészetben?
12 Shall thy wonderous workes be knowen in the darke? and thy righteousnes in the land of obliuion?
Ismerik-e a sötétségben csodádat, és igazságodat a feledés országában?
13 But vnto thee haue I cryed, O Lord, and early shall my prayer come before thee.
Én pedig hozzád, oh Örökkévaló, fohászkodtam és reggel elédbe jut imádságom.
14 Lord, why doest thou reiect my soule, and hidest thy face from me?
Miért, oh Örökkévaló, veted el lelkemet, rejted el arczodat előlem?
15 I am afflicted and at the point of death: from my youth I suffer thy terrours, doubting of my life.
Szegény vagyok én és sínylődő ifjuságtól fogva, viselem ijedelmeidet, oda vagyok.
16 Thine indignations goe ouer me, and thy feare hath cut me off.
Elvonulnak fölöttem föllobbanásaid, rettentéseid megsemmisítettek engem.
17 They came round about me dayly like water, and compassed me together.
Körülvettek mint a víz egész nap, közrefogtak engem egyaránt.
18 My louers and friends hast thou put away from me, and mine acquaintance hid themselues.
Eltávolítottál tőlem barátot és társat, ismerőseim – csupa sötétség.
