< Psalms 83 >
1 A song, or Psalme committed to Asaph. Keep not thou silence, O God: bee not still, and cease not, O God.
Ének, zsoltár Ászáftól. Isten, ne legyen nyugtod, ne hallgass s ne légy csendes, Isten!
2 For lo, thine enemies make a tumult: and they that hate thee, haue lifted vp the head.
Mert íme ellenségeid zúgnak és gyűlölőid fölemelték fejüket.
3 They haue taken craftie counsell against thy people, and haue consulted against thy secret ones.
Néped ellen ravaszul tanakodnak és tanácskoznak oltalmazottjaid ellen.
4 They haue said, Come and let vs cut them off from being a nation: and let the name of Israel be no more in remembrance.
Azt mondták: jertek, semmisítsük meg őket a nemzetek sorából, hogy többé ne említtessék Izraél neve!
5 For they haue consulted together in heart, and haue made a league against thee:
Mert egy szívvel tanácskoztak egyaránt, ellened szövetséget kötnek:
6 The tabernacles of Edom, and the Ishmaelites, Moab and the Agarims:
Edóm sátrai, meg az ismaeliták, Móáb és a hágáriak,
7 Gebal and Ammon, and Amalech, the Philistims with the inhabitants of Tyrus:
Gebál és Ammón és Amálék, Peléset Czórnak lakóival együtt.
8 Asshur also is ioyned with them: they haue bene an arme to the children of Lot. (Selah)
Assúr is csatlakozott hozzájuk, karjukká lettek Lót fiainak. Széla.
9 Doe thou to them as vnto the Midianites: as to Sisera and as to Iabin at the riuer of Kishon.
Tégy velük mint Midjánnal, mint Szíszerával, mint Jábinnal Kisón patakjánál!
10 They perished at En-dor, and were dung for the earth.
Megsemmisültek Endórban, trágyájává lettek a földnek.
11 Make them, euen their princes like Oreb and like Zeeb: yea, all their princes like Zebah and like Zalmuna.
Tedd őket, nemeseiket, olyanokká mint Órébet és Zeébet, és mint Zébachot és Czalmunnát mind a fejedelmeiket.
12 Which haue said, Let vs take for our possession the habitations of God.
Akik azt mondták: foglaljuk el magunknak Isten hajlékait!
13 O my God, make them like vnto a wheele, and as the stubble before the winde.
Istenem, tedd őket olyanokká mint a porforgatagot, mint a tarlót a szél előtt!
14 As the fire burneth the forest, and as the flame setteth the mountaines on fire:
Mint tűz, mely erdőt éget, és mint a láng, mely föllobbant hegyeket.
15 So persecute them with thy tempest, and make them afraide with thy storme.
Úgy üldözd őket viharoddal, és szélvészeddel rémítsd el.
16 Fill their faces with shame, that they may seeke thy Name, O Lord.
Töltsd el arczukat szégyennel, hogy keressék nevedet, oh Örökkévaló!
17 Let them be confounded and troubled for euer: yea, let them be put to shame and perish,
szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, piruljanak és vesszenek el!
18 That they may knowe that thou, which art called Iehouah, art alone, euen the most High ouer all the earth.
S tudják meg, hogy te, meg neved, oh Örökkévaló egyedül vagy, a legfelső az egész föld fölött.