Psalms 50
1 A Psalme of Asaph. The God of Gods, euen the Lord hath spoken and called the earth from the rising vp of the sunne vnto the going downe thereof.
Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
2 Out of Zion, which is the perfection of beautie, hath God shined.
A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
3 Our God shall come and shall not keepe silence: a fire shall deuoure before him, and a mightie tempest shall be mooued round about him.
Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
4 Hee shall call the heauen aboue, and the earth to iudge his people.
Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
5 Gather my Saints together vnto me, those that make a couenant with me with sacrifice.
Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
6 And the heauens shall declare his righteousnes: for God is iudge himselfe. (Selah)
És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
7 Heare, O my people, and I wil speake: heare, O Israel, and I wil testifie vnto thee: for I am God, euen thy God.
Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
8 I wil not reproue thee for thy sacrifices, or thy burnt offerings, that haue not bene continually before me.
Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
9 I will take no bullocke out of thine house, nor goates out of thy foldes.
De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
10 For all the beastes of the forest are mine, and the beastes on a thousand mountaines.
Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
11 I knowe all the foules on the mountaines: and the wilde beastes of the fielde are mine.
Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
12 If I bee hungry, I will not tell thee: for the world is mine, and all that therein is.
Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
13 Will I eate the flesh of bulles? or drinke the blood of goates?
Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
14 Offer vnto God praise, and pay thy vowes vnto the most High,
Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
15 And call vpon me in the day of trouble: so will I deliuer thee, and thou shalt glorifie me.
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
16 But vnto the wicked said God, What hast thou to doe to declare mine ordinances, that thou shouldest take my couenant in thy mouth,
A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
17 Seeing thou hatest to bee reformed, and hast cast my wordes behinde thee?
Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
18 For when thou seest a thiefe, thou runnest with him, and thou art partaker with the adulterers.
Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
19 Thou giuest thy mouth to euill, and with thy tongue thou forgest deceit.
A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
20 Thou sittest, and speakest against thy brother, and slanderest thy mothers sonne.
Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
21 These things hast thou done, and I held my tongue: therefore thou thoughtest that I was like thee: but I will reproue thee, and set them in order before thee.
Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
22 Oh cosider this, ye that forget God, least I teare you in pieces, and there be none that can deliuer you.
Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
23 He that offereth praise, shall glorifie mee: and to him, that disposeth his way aright, will I shew the saluation of God.
A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
