< Psalms 109 >

1 To him that excelleth. A Psalme of David. Holde not thy tongue, O God of my praise.
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
2 For the mouth of the wicked, and the mouth full of deceite are opened vpon me: they haue spoken to me with a lying tongue.
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
3 They compassed me about also with words of hatred, and fought against me without a cause.
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
4 For my friendship they were mine aduersaries, but I gaue my selfe to praier.
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
5 And they haue rewarded me euil for good, and hatred for my friendship.
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
6 Set thou the wicked ouer him, and let the aduersarie stand at his right hand.
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
7 Whe he shalbe iudged, let him be condemned, and let his praier be turned into sinne.
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
8 Let his daies be fewe, and let another take his charge.
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
9 Let his children be fatherlesse, and his wife a widowe.
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
10 Let his children be vagabonds and beg and seeke bread, comming out of their places destroyed.
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
11 Let the extortioner catch al that he hath, and let the strangers spoile his labour.
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
12 Let there be none to extend mercie vnto him: neither let there be any to shewe mercie vpon his fatherlesse children.
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
13 Let his posteritie be destroied, and in the generation following let their name be put out.
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
14 Let the iniquitie of his fathers bee had in remembrance with the Lord: and let not the sinne of his mother be done away.
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
15 But let them alway be before the Lord, that he may cut off their memorial from ye earth.
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
16 Because he remembred not to shew mercie, but persecuted the afflicted and poore man, and the sorowfull hearted to slay him.
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
17 As he loued cursing, so shall it come vnto him, and as he loued not blessing, so shall it be farre from him.
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
18 As he clothed himselfe with cursing like a rayment, so shall it come into his bowels like water, and like oyle into his bones.
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
19 Let it be vnto him as a garment to couer him, and for a girdle, wherewith he shalbe alway girded.
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
20 Let this be the rewarde of mine aduersarie from the Lord, and of them, that speake euill against my soule.
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21 But thou, O Lord my God, deale with me according vnto thy Name: deliuer me, (for thy mercie is good)
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22 Because I am poore and needie, and mine heart is wounded within me.
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23 I depart like the shadowe that declineth, and am shaken off as the grashopper.
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24 My knees are weake through fasting, and my flesh hath lost all fatnes.
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
25 I became also a rebuke vnto them: they that looked vpon me, shaked their heads.
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26 Helpe me, O Lord my God: saue me according to thy mercie.
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27 And they shall know, that this is thine hand, and that thou, Lord, hast done it.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28 Though they curse, yet thou wilt blesse: they shall arise and be confounded, but thy seruant shall reioyce.
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29 Let mine aduersaries be clothed with shame, and let them couer themselues with their confusion, as with a cloke.
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
30 I will giue thankes vnto the Lord greatly with my mouth and praise him among ye multitude.
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
31 For he will stand at the right hand of the poore, to saue him from them that woulde condemne his soule.
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.

< Psalms 109 >