< Psalms 109 >

1 To him that excelleth. A Psalme of David. Holde not thy tongue, O God of my praise.
A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
2 For the mouth of the wicked, and the mouth full of deceite are opened vpon me: they haue spoken to me with a lying tongue.
Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
3 They compassed me about also with words of hatred, and fought against me without a cause.
És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
4 For my friendship they were mine aduersaries, but I gaue my selfe to praier.
Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
5 And they haue rewarded me euil for good, and hatred for my friendship.
Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
6 Set thou the wicked ouer him, and let the aduersarie stand at his right hand.
Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
7 Whe he shalbe iudged, let him be condemned, and let his praier be turned into sinne.
Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
8 Let his daies be fewe, and let another take his charge.
Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
9 Let his children be fatherlesse, and his wife a widowe.
Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
10 Let his children be vagabonds and beg and seeke bread, comming out of their places destroyed.
S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
11 Let the extortioner catch al that he hath, and let the strangers spoile his labour.
Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
12 Let there be none to extend mercie vnto him: neither let there be any to shewe mercie vpon his fatherlesse children.
Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
13 Let his posteritie be destroied, and in the generation following let their name be put out.
Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
14 Let the iniquitie of his fathers bee had in remembrance with the Lord: and let not the sinne of his mother be done away.
Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
15 But let them alway be before the Lord, that he may cut off their memorial from ye earth.
Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
16 Because he remembred not to shew mercie, but persecuted the afflicted and poore man, and the sorowfull hearted to slay him.
Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
17 As he loued cursing, so shall it come vnto him, and as he loued not blessing, so shall it be farre from him.
Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
18 As he clothed himselfe with cursing like a rayment, so shall it come into his bowels like water, and like oyle into his bones.
Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
19 Let it be vnto him as a garment to couer him, and for a girdle, wherewith he shalbe alway girded.
Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
20 Let this be the rewarde of mine aduersarie from the Lord, and of them, that speake euill against my soule.
Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
21 But thou, O Lord my God, deale with me according vnto thy Name: deliuer me, (for thy mercie is good)
Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
22 Because I am poore and needie, and mine heart is wounded within me.
Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
23 I depart like the shadowe that declineth, and am shaken off as the grashopper.
Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
24 My knees are weake through fasting, and my flesh hath lost all fatnes.
Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
25 I became also a rebuke vnto them: they that looked vpon me, shaked their heads.
És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
26 Helpe me, O Lord my God: saue me according to thy mercie.
Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
27 And they shall know, that this is thine hand, and that thou, Lord, hast done it.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
28 Though they curse, yet thou wilt blesse: they shall arise and be confounded, but thy seruant shall reioyce.
Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
29 Let mine aduersaries be clothed with shame, and let them couer themselues with their confusion, as with a cloke.
Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
30 I will giue thankes vnto the Lord greatly with my mouth and praise him among ye multitude.
Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
31 For he will stand at the right hand of the poore, to saue him from them that woulde condemne his soule.
mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.

< Psalms 109 >