Psalms 105
1 Praise the Lord, and call vpon his Name: declare his workes among the people.
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Sing vnto him, sing prayse vnto him, and talke of all his wonderous workes.
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Reioyce in his holy Name: let the heart of them that seeke the Lord, reioyce.
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Seeke the Lord and his strength: seeke his face continually.
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 Remember his marueilous woorkes, that he hath done, his wonders and the iudgements of his mouth,
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 Ye seede of Abraham his seruant, ye children of Iaakob, which are his elect.
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 He is the Lord our God: his iudgements are through all the earth.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 He hath alway remembred his couenant and promise, that he made to a thousand generations,
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 Euen that which he made with Abraham, and his othe vnto Izhak:
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 And since hath confirmed it to Iaakob for a lawe, and to Israel for an euerlasting couenant,
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 Saying, Vnto thee will I giue the land of Canaan, the lot of your inheritance.
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 Albeit they were fewe in nomber, yea, very fewe, and strangers in the land,
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 And walked about from nation to nation, from one kingdome to another people,
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 Yet suffered he no man to doe them wrong, but reprooued Kings for their sakes, saying,
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 Touche not mine anointed, and doe my Prophets no harme.
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Moreouer, he called a famine vpon ye land, and vtterly brake the staffe of bread.
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 But he sent a man before them: Ioseph was solde for a slaue.
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 They helde his feete in the stockes, and he was laide in yrons,
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 Vntill his appointed time came, and the counsell of the Lord had tryed him.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 The King sent and loosed him: euen the Ruler of the people deliuered him.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 He made him lord of his house, and ruler of all his substance,
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 That he shoulde binde his princes vnto his will, and teach his Ancients wisedome.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 Then Israel came to Egypt, and Iaakob was a stranger in the land of Ham.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 And he increased his people exceedingly, and made them stronger then their oppressours.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 He turned their heart to hate his people, and to deale craftily with his seruants.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 Then sent he Moses his seruant, and Aaron whom he had chosen.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 They shewed among them the message of his signes, and wonders in the land of Ham.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 He sent darkenesse, and made it darke: and they were not disobedient vnto his commission.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 He turned their waters into blood, and slewe their fish.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 Their land brought foorth frogs, euen in their Kings chambers.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 He spake, and there came swarmes of flies and lice in all their quarters.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 He gaue them haile for raine, and flames of fire in their land.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 He smote their vines also and their figge trees, and brake downe the trees in their coastes.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 He spake, and the grashoppers came, and caterpillers innumerable,
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 And did eate vp all the grasse in their land, and deuoured the fruite of their ground.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 He smote also all the first borne in their land, euen the beginning of all their strength.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 He brought them forth also with siluer and golde, and there was none feeble among their tribes.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Egypt was glad at their departing: for the feare of them had fallen vpon them.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 He spred a cloude to be a couering, and fire to giue light in the night.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 They asked, and he brought quailes, and he filled them with the bread of heauen.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 He opened the rocke, and the waters flowed out, and ranne in the drye places like a riuer.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 For he remembred his holy promise to Abraham his seruant,
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 And he brought forth his people with ioy, and his chosen with gladnesse,
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 And gaue them the lands of the heathen, and they tooke the labours of the people in possession,
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 That they might keepe his statutes, and obserue his Lawes. Prayse ye the Lord.
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
