Proverbs 1
1 The Parables of Salomon the sonne of Dauid King of Israel,
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 To knowe wisdome, and instruction, to vnderstand ye wordes of knowledge,
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 To receiue instruction to do wisely, by iustice and iudgement and equitie,
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 To giue vnto the simple, sharpenesse of wit, and to the childe knowledge and discretion.
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 A wise man shall heare and increase in learning, and a man of vnderstanding shall attayne vnto wise counsels,
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 To vnderstand a parable, and the interpretation, the wordes of ye wise, and their darke sayings.
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 The feare of the Lord is the beginning of knowledge: but fooles despise wisedome and instruction.
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 My sonne, heare thy fathers instruction, and forsake not thy mothers teaching.
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 For they shalbe a comely ornament vnto thine head, and as chaines for thy necke.
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 My sonne, if sinners doe intise thee, consent thou not.
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 If they say, Come with vs, we will lay waite for blood, and lie priuilie for the innocent without a cause:
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
12 We wil swallow them vp aliue like a graue euen whole, as those that goe downe into the pit: (Sheol h7585)
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
13 We shall finde all precious riches, and fill our houses with spoyle:
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 Cast in thy lot among vs: we will all haue one purse:
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 My sonne, walke not thou in the way with them: refraine thy foote from their path.
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
16 For their feete runne to euill, and make haste to shed blood.
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 Certainely as without cause the net is spred before the eyes of all that hath wing:
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18 So they lay waite for blood and lie priuily for their liues.
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 Such are the wayes of euery one that is greedy of gaine: he would take away the life of the owners thereof.
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 Wisdome cryeth without: she vttereth her voyce in the streetes.
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
21 She calleth in the hye streete, among the prease in the entrings of the gates, and vttereth her wordes in the citie, saying,
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
22 O ye foolish, howe long will ye loue foolishnes? and the scornefull take their pleasure in scorning, and the fooles hate knowledge?
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 (Turne you at my correction: loe, I will powre out my mind vnto you, and make you vnderstand my wordes)
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 Because I haue called, and ye refused: I haue stretched out mine hand, and none woulde regarde.
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 But ye haue despised all my counsell, and would none of my correction.
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 I will also laugh at your destruction, and mocke, when your feare commeth.
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
27 Whe your feare cometh like sudden desolation, and your destruction shall come like a whirle wind: whe affliction and anguish shall come vpon you,
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 Then shall they call vpon me, but I will not answere: they shall seeke me early, but they shall not finde me,
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 Because they hated knowledge, and did not chuse the feare of the Lord.
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 They would none of my counsell, but despised all my correction.
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 Therefore shall they eate of ye fruite of their owne way, and be filled with their owne deuises.
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
32 For ease slaieth the foolish, and the prosperitie of fooles destroyeth them.
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 But he that obeyeth me, shall dwell safely, and be quiet from feare of euill.
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
