Proverbs 5
1 My sonne, hearken vnto my wisedome, and incline thine eare vnto my knowledge.
Fiam, bölcsességemre figyelj, értelmemre hajtsad füledet,
2 That thou maiest regarde counsell, and thy lippes obserue knowledge.
hogy megőrizd a meggondolást s a tudást óvják meg az ajkaid.
3 For the lippes of a strange woman drop as an honie combe, and her mouth is more soft then oyle.
Mert színméztől csepegnek az idegen nőnek ajkai és ínye simább az olajnál;
4 But the end of her is bitter as wormewood, and sharpe as a two edged sworde.
de a vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
Lábai halálra szállnak le, az alvilágot tartják léptei; (Sheol h7585)
6 She weigheth not the way of life: her paths are moueable: thou canst not knowe them.
az élet ösvényeit nehogy mérlegelje, tétováztak nyomdokai, a nélkül hogy tudná.
7 Heare yee me nowe therefore, O children, and depart not from the wordes of my mouth.
Most pedig, fiúk, hallgassatok reám, s ne térjetek el szájam mondásaitól!
8 Keepe thy way farre from her, and come not neere the doore of her house,
Távol tartsd tőle útadat, s ne közeledjél háza bejáratához.
9 Least thou giue thine honor vnto others, and thy yeeres to the cruell:
Nehogy másoknak adjad díszedet és esztendőidet a kegyetlennek;
10 Least the stranger should be silled with thy strength, and thy labours bee in the house of a stranger,
nehogy idegenek lakjanak jól erőddel és fáradalmaiddal idegen ember házában.
11 And thou mourne at thine end, (when thou hast consumed thy flesh and thy bodie)
Sóhajtasz majd végeden, midőn elfogy tested és húsod,
12 And say, How haue I hated instruction, and mine heart despised correction!
és azt mondod: mint gyűlöltem az oktatást s a feddést megvetette szívem,
13 And haue not obeied the voyce of them that taught mee, nor enclined mine eare to them that instructed me!
és nem hallgattam oktatóim szavára s tanítóim felé nem hajtottam fülemet!
14 I was almost brought into all euil in ye mids of the Congregation and assemblie.
Kevés híján benn voltam minden bajban, gyülekezet és község közepette!
15 Drinke the water of thy cisterne, and of the riuers out of the middes of thine owne well.
Igyál vizet saját vermedből és folyóvizet saját kutadból.
16 Let thy fountaines flow foorth, and the riuers of waters in the streetes.
Az utczára omoljanak forrásaid, a piaczokra vízpatakok?
17 But let them bee thine, euen thine onely, and not the strangers with thee.
Legyenek egyedül a tieid s nem idegenekéi veled együtt.
18 Let thy fountaine be blessed, and reioyce with the wife of thy youth.
Legyen a te kútfőd áldott s örülj ifjúkorod feleségével.
19 Let her be as the louing hinde and pleasant roe: let her brests satisfie thee at all times, and delite in her loue continually.
Szerelmetes őzike, kedves zerge: emlői ittasítsanak minden időben, szerelmében mámorosodjál mindig;
20 For why shouldest thou delite, my sonne, in a strange woman, or embrace the bosome of a stranger?
hisz miért mámorosodnál, fiam, idegen nővel s ölelnéd más asszonynak keblét?
21 For the waies of man are before the eyes of the Lord, and he pondereth all his pathes.
Mert az Örökkévaló szemei előtt vannak a férfi útjai s mind a nyomdokait mérlegeli.
22 His owne iniquities shall take the wicked himselfe, and he shall be holden with the cordes of his owne sinne.
Bűnei megfogják a gonoszt és vétke kötelékeivel fogva tartatik.
23 Hee shall die for fault of instruction, and shall goe astray through his great follie.
Ő meg fog halni oktatás híján s oktalanságának nagyságában eltévelyeg.
