Proverbs 31
1 THE WORDS OF KING LEMUEL: The prophecie which his mother taught him.
Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
2 What my sonne! and what ye sonne of my wombe! and what, O sonne of my desires!
Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
3 Giue not thy strength vnto women, nor thy wayes, which is to destroy Kings.
Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
4 It is not for Kings, O Lemuel, it is not for Kings to drink wine nor for princes strog drinke,
Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
5 Lest he drinke and forget the decree, and change the iudgement of all the children of affliction.
Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
6 Giue ye strong drinke vnto him that is readie to perish, and wine vnto them that haue griefe of heart.
Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
7 Let him drinke, that he may forget his pouertie, and remember his miserie no more.
Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
8 Open thy mouth for the domme in the cause of all the children of destruction.
Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
9 Open thy mouth: iudge righteously, and iudge the afflicted, and the poore.
Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
10 Who shall finde a vertuous woman? for her price is farre aboue the pearles.
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
11 The heart of her husband trusteth in her, and he shall haue no neede of spoyle.
Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
12 She will doe him good, and not euill all the dayes of her life.
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
13 She seeketh wooll and flaxe, and laboureth cheerefully with her handes.
Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
14 She is like the shippes of marchants: shee bringeth her foode from afarre.
Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
15 And she riseth, whiles it is yet night: and giueth the portion to her houshold, and the ordinarie to her maides.
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
16 She considereth a field, and getteth it: and with the fruite of her handes she planteth a vineyarde.
Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
17 She girdeth her loynes with strength, and strengtheneth her armes.
Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
18 She feeleth that her marchandise is good: her candle is not put out by night.
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
19 She putteth her handes to the wherue, and her handes handle the spindle.
Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
20 She stretcheth out her hand to the poore, and putteth foorth her hands to the needie.
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
21 She feareth not the snowe for her familie: for all her familie is clothed with skarlet.
Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
22 She maketh her selfe carpets: fine linen and purple is her garment.
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
23 Her husband is knowen in the gates, when he sitteth with the Elders of the land.
Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
24 She maketh sheetes, and selleth them, and giueth girdels vnto the marchant.
Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
25 Strength and honour is her clothing, and in the latter day she shall reioyce.
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
26 She openeth her mouth with wisdome, and the lawe of grace is in her tongue.
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
27 She ouerseeth the wayes of her housholde, and eateth not the bread of ydlenes.
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
28 Her children rise vp, and call her blessed: her husband also shall prayse her, saying,
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
29 Many daughters haue done vertuously: but thou surmountest them all.
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
30 Fauour is deceitfull, and beautie is vanitie: but a woman that feareth the Lord, she shall be praysed.
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
31 Giue her of the fruite of her hands, and let her owne workes prayse her in the gates.
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
