Proverbs 27
1 Boast not thy selfe of to morowe: for thou knowest not what a day may bring forth.
Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
2 Let another man prayse thee, and not thine owne mouth: a stranger, and not thine owne lips.
Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
3 A stone is heauie, and the sand weightie: but a fooles wrath is heauier then them both.
Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
4 Anger is cruell, and wrath is raging: but who can stand before enuie?
A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
5 Open rebuke is better then secret loue.
Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
6 The wounds of a louer are faithful, and the kisses of an enemie are pleasant.
Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
7 The person that is full, despiseth an hony combe: but vnto the hungry soule euery bitter thing is sweete.
A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
8 As a bird that wandreth from her nest, so is a man that wandreth from his owne place.
Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
9 As oyntment and perfume reioyce the heart, so doeth the sweetenes of a mans friend by hearty counsell.
Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
10 Thine owne friend and thy fathers friend forsake thou not: neither enter into thy brothers house in the day of thy calamitie: for better is a neighbour that is neere, then a brother farre off.
A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
11 My sonne, be wise, and reioyce mine heart, that I may answere him that reprocheth me.
Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
12 A prudent man seeth the plague, and hideth himselfe: but the foolish goe on still, and are punished.
Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
13 Take his garment that is surety for a stranger, and a pledge of him for the stranger.
Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
14 He that prayseth his friend with a loude voyce, rising earely in the morning, it shall be counted to him as a curse.
A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
15 A continual dropping in the day of raine, and a contentious woman are alike.
A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
16 He that hideth her, hideth the winde, and she is as ye oyle in his right hand, that vttereth it selfe.
Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
17 Yron sharpeneth yron, so doeth man sharpen the face of his friend.
Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
18 He that keepeth the fig tree, shall eate the fruite thereof: so he that waiteth vpon his master, shall come to honour.
Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
19 As in water face answereth to face, so the heart of man to man.
Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
20 The graue and destruction can neuer be full, so the eyes of man can neuer be satisfied. (Sheol h7585)
Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. (Sheol h7585)
21 As is the fining pot for siluer and the fornace for golde, so is euery man according to his dignitie.
Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
22 Though thou shouldest bray a foole in a morter among wheate brayed with a pestell, yet will not his foolishnes depart from him.
Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
23 Be diligent to know ye state of thy flocke, and take heede to the heardes.
Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
24 For riches remaine not alway, nor the crowne from generation to generation.
Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
25 The hey discouereth it selfe, and the grasse appeareth, and the herbes of the mountaines are gathered.
Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
26 The lambes are for thy clothing, and the goates are the price of the fielde.
Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
27 And let the milke of the goates be sufficient for thy foode, for the foode of thy familie, and for the sustenance of thy maydes.
És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
