Proverbs 27
1 Boast not thy selfe of to morowe: for thou knowest not what a day may bring forth.
Ne dicsekedjél a holnapi nappal, mert nem tudod mit szül a nap.
2 Let another man prayse thee, and not thine owne mouth: a stranger, and not thine owne lips.
Dicsérjen más téged és ne tenszájad idegen és ne tenajkaid.
3 A stone is heauie, and the sand weightie: but a fooles wrath is heauier then them both.
Kő nehézsége, föveny súlyossága: de az oktalannak bosszúsága kettejöknél nehezebb.
4 Anger is cruell, and wrath is raging: but who can stand before enuie?
Indulatnak kegyetlensége és haragnak áradása; de ki állhat meg a féltékenység előtt?
5 Open rebuke is better then secret loue.
Jobb a nyílt feddés, mint a rejtett szeretet.
6 The wounds of a louer are faithful, and the kisses of an enemie are pleasant.
Hűségesek a barátnak verései, s bőségesek a gyűlölőnek csókjai.
7 The person that is full, despiseth an hony combe: but vnto the hungry soule euery bitter thing is sweete.
Jóllakott lélek tapossa a színmézet, de éhező léleknek minden keserű édes.
8 As a bird that wandreth from her nest, so is a man that wandreth from his owne place.
Mint madár, mely elbujdosik fészkéből, olyan a férfi, ki elbujdosik helyéből.
9 As oyntment and perfume reioyce the heart, so doeth the sweetenes of a mans friend by hearty counsell.
Olaj meg füstölőszer megörvendezteti a szívet: olyan a barát édessége lelkének tanácsából.
10 Thine owne friend and thy fathers friend forsake thou not: neither enter into thy brothers house in the day of thy calamitie: for better is a neighbour that is neere, then a brother farre off.
Barátodat és atyád barátját el ne hagyd, és testvéred házába ne menj szerencsétlenséged napján; jobb a közeli szomszéd, mint távoli testvér.
11 My sonne, be wise, and reioyce mine heart, that I may answere him that reprocheth me.
Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek gyalázómnak!
12 A prudent man seeth the plague, and hideth himselfe: but the foolish goe on still, and are punished.
Az okos látta a bajt és elrejtőzött; az együgyűek tova haladtak, lakoltak.
13 Take his garment that is surety for a stranger, and a pledge of him for the stranger.
Vedd el ruháját, mert kezeskedett másért, az idegen nőért zálogold őt meg.
14 He that prayseth his friend with a loude voyce, rising earely in the morning, it shall be counted to him as a curse.
A ki barátját fennhangon áldja korán reggel, átoknak tudatik az be neki.
15 A continual dropping in the day of raine, and a contentious woman are alike.
Csepegő eresz esőzés napján és czivódó asszony egyenlő;
16 He that hideth her, hideth the winde, and she is as ye oyle in his right hand, that vttereth it selfe.
a ki őt elrejtette, szelet rejtett el, és olaj a jobbjában elkiáltja magát.
17 Yron sharpeneth yron, so doeth man sharpen the face of his friend.
Vasat vason élesítenek, és ember élesíti társának tekintetét.
18 He that keepeth the fig tree, shall eate the fruite thereof: so he that waiteth vpon his master, shall come to honour.
A ki őrzi a fügefát, enni fogja gyümölcsét, s a ki megőrzi urát, azt tisztelni fogják.
19 As in water face answereth to face, so the heart of man to man.
Mint a víz az arczot az arcznak, úgy a szív az embert az embernek.
20 The graue and destruction can neuer be full, so the eyes of man can neuer be satisfied. (Sheol h7585)
Alvilág és enyészet nem laknak jól, s az ember szemei sem laknak jól. (Sheol h7585)
21 As is the fining pot for siluer and the fornace for golde, so is euery man according to his dignitie.
Tégely az ezüstnek, kohó az aranynak, és az ember dicsérete szerint. Mert nem örökké tart a gazdagság; avagy a korona nemzedékre meg nemzedékre marad-e?
22 Though thou shouldest bray a foole in a morter among wheate brayed with a pestell, yet will not his foolishnes depart from him.
Ha megtöröd az oktalant mozsárban dara között a törővel, nem távozik tőle az ő oktalansága. Eltűnt a fű, mutatkozott a sarjú, és betakaríttatnak a hegyek füvei;
23 Be diligent to know ye state of thy flocke, and take heede to the heardes.
Ismerd meg jól nyájad színét, fordítsd szívedet a nyájakra.
24 For riches remaine not alway, nor the crowne from generation to generation.
25 The hey discouereth it selfe, and the grasse appeareth, and the herbes of the mountaines are gathered.
26 The lambes are for thy clothing, and the goates are the price of the fielde.
juhok a ruházásodra és mező vételárául bakok;
27 And let the milke of the goates be sufficient for thy foode, for the foode of thy familie, and for the sustenance of thy maydes.
és kecskék teje eleségedül elegendő, házad népe eleségéül, meg élelmül szolgálóidnak.
