Proverbs 24
1 Be not thou enuious against euill men, neither desire to be with them.
Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;
2 For their heart imagineth destruction, and their lippes speake mischiefe.
mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.
3 Through wisdome is an house builded, and with vnderstanding it is established.
Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;
4 And by knowledge shall the chambers bee filled with all precious, and pleasant riches.
és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.
5 A wise man is strong: for a man of vnderstanding encreaseth his strength.
Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.
6 For with counsel thou shalt enterprise thy warre, and in the multitude of them that can giue counsell, is health.
Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.
7 Wisdome is hie to a foole: therefore he can not open his mouth in the gate.
Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.
8 Hee that imagineth to doe euill, men shall call him an autour of wickednes.
A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.
9 The wicked thought of a foole is sinne, and the scorner is an abomination vnto men.
Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.
10 If thou bee faint in the day of aduersitie, thy strength is small.
Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.
11 Deliuer them that are drawen to death: wilt thou not preserue them that are led to be slaine?
Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.
12 If thou say, Beholde, we knew not of it: he that pondereth the heartes, doeth not hee vnderstand it? and hee that keepeth thy soule, knoweth he it not? will not he also recompense euery man according to his workes?
Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.
13 My sonne, eate hony, for it is good, and the hony combe, for it is sweete vnto thy mouth.
Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:
14 So shall the knowledge of wisdome be vnto thy soule, if thou finde it, and there shall be an ende, and thine hope shall not be cut off.
ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.
15 Laye no waite, O wicked man, against the house of the righteous, and spoyle not his resting place.
Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;
16 For a iust man falleth seuen times, and riseth againe: but the wicked fall into mischiefe.
mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.
17 Bee thou not glad when thine enemie falleth, and let not thine heart reioyce when hee stumbleth,
Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;
18 Least the Lord see it, and it displease him, and he turne his wrath from him.
nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.
19 Fret not thy selfe because of the malicious, neither be enuious at the wicked.
Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;
20 For there shall bee none ende of plagues to the euill man: the light of the wicked shall bee put out.
mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.
21 My sonne feare the Lord, and the King, and meddle not with them that are sedicious.
Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;
22 For their destruction shall rise suddenly, and who knoweth the ruine of them both?
mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?
23 ALSO THESE THINGS PERTEINE TO THE WISE, It is not good to haue respect of any person in iudgement.
Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
24 He that saith to the wicked, Thou art righteous, him shall the people curse, and the multitude shall abhorre him.
A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;
25 But to them that rebuke him, shall be pleasure, and vpon them shall come the blessing of goodnesse.
de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.
26 They shall kisse the lippes of him that answereth vpright wordes.
Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.
27 Prepare thy worke without, and make readie thy thinges in the fielde, and after, builde thine house.
Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.
28 Be not a witnes against thy neighbour without cause: for wilt thou deceiue with thy lippes?
Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?
29 Say not, I wil doe to him, as he hath done to mee, I will recompence euery man according to his worke.
Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.
30 I passed by the fielde of the slouthfull, and by the vineyarde of the man destitute of vnderstanding.
Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;
31 And lo, it was al growen ouer with thornes, and nettles had couered the face thereof, and the stone wall thereof was broken downe.
s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.
32 Then I behelde, and I considered it well: I looked vpon it, and receiued instruction.
Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.
33 Yet a litle sleepe, a litle slumber, a litle folding of the handes to sleepe.
Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;
34 So thy pouertie commeth as one that traueileth by the way, and thy necessitie like an armed man.
majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.
