Proverbs 23
1 When thou sittest to eate with a ruler, consider diligently what is before thee,
Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
2 And put the knife to thy throte, if thou be a man giuen to the appetite.
kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
3 Be not desirous of his deintie meates: for it is a deceiuable meate.
Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
4 Trauaile not too much to be rich: but cease from thy wisdome.
Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
5 Wilt thou cast thine eyes vpon it, which is nothing? for riches taketh her to her wings, as an eagle, and flyeth into the heauen.
A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
6 Eate thou not the bread of him that hath an euil eye, neither desire his deintie meates.
Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
7 For as though he thought it in his heart, so will hee say vnto thee, Eate and drinke: but his heart is not with thee.
Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
8 Thou shalt vomit thy morsels that thou hast eaten, and thou shalt lose thy sweete wordes.
Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
9 Speake not in the eares of a foole: for hee will despise the wisdome of thy wordes.
Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
10 Remooue not the ancient boundes, and enter not into the fieldes of the fatherlesse.
Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
11 For he that redeemeth them, is mightie: he will defend their cause against thee.
mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
12 Apply thine heart to instruction, and thine eares to the wordes of knowledge.
Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
13 Withhold not correction from the childe: if thou smite him with the rodde, he shall not die.
Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg. (Sheol h7585)
15 My sonne, if thine heart be wise, mine heart shall reioyce, and I also.
Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
16 And my reynes shall reioyce, when thy lips speake righteous things.
és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
17 Let not thine heart bee enuious against sinners: but let it bee in the feare of the Lord continually.
Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
18 For surely there is an ende, and thy hope shall not be cut off.
Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
19 O thou my sonne, heare, and bee wise, and guide thine heart in the way.
Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
20 Keepe not company with drunkards, nor with gluttons.
Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
21 For the drunkard and the glutton shall bee poore, and the sleeper shalbe clothed with ragges.
Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
22 Obey thy father that hath begotten thee, and despise not thy mother when she is olde.
Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
23 Bye the trueth, but sell it not: likewise wisdome, and instruction, and vnderstanding.
Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
24 The father of the righteous shall greatly reioyce, and hee that begetteth a wise childe, shall haue ioy of him.
Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
25 Thy father and thy mother shall be glad, and she that bare thee shall reioyce.
Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
26 My sonne, giue mee thine heart, and let thine eyes delite in my wayes.
Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
27 For a whore is as a deepe ditche, and a strange woman is as a narrowe pitte.
Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
28 Also she lyeth in wait as for a praye, and she increaseth the transgressers among men.
sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
29 To whome is woe? to whome is sorowe? to whom is strife? to whom is murmuring? to whom are woundes without cause? and to whome is the rednesse of the eyes?
Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
30 Euen to them that tarie long at the wine, to them that goe, and seeke mixt wine.
Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
31 Looke not thou vpon the wine, when it is red, and when it sheweth his colour in the cup, or goeth downe pleasantly.
Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
32 In the ende thereof it will bite like a serpent, and hurt like a cockatrise.
A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
33 Thine eyes shall looke vpon strange women, and thine heart shall speake lewde things.
Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
34 And thou shalt bee as one that sleepeth in the middes of the sea, and as hee that sleepeth in the toppe of the maste.
s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
35 They haue stricken mee, shalt thou say, but I was not sicke: they haue beaten mee, but I knew not, when I awoke: therefore will I seeke it yet still.
Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
