< Proverbs 15 >
1 A soft answere putteth away wrath: but grieuous wordes stirre vp anger.
Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
2 The tongue of the wise vseth knowledge aright: but the mouth of fooles babbleth out foolishnesse.
A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
3 The eyes of the Lord in euery place beholde the euill and the good.
Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
4 A wholesome tongue is as a tree of life: but the frowardnes therof is the breaking of ye minde.
A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
5 A foole despiseth his fathers instruction: but he that regardeth correction, is prudent.
A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
6 The house of the righteous hath much treasure: but in the reuenues of the wicked is trouble.
Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
7 The lippes of the wise doe spread abroade knowledge: but ye heart of the foolish doth not so.
A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
8 The sacrifice of the wicked is abomination to the Lord: but the prayer of the righteous is acceptable vnto him.
Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
9 The way of the wicked is an abomination vnto the Lord: but he loueth him that followeth righteousnes.
Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
10 Instruction is euill to him that forsaketh the way, and he that hateth correction, shall die.
Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
11 Hell and destruction are before the Lord: how much more the hearts of the sonnes of men? (Sheol )
A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve. (Sheol )
12 A scorner loueth not him that rebuketh him, neither will he goe vnto the wise.
Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
13 A ioyfull heart maketh a chearefull countenance: but by the sorow of the heart the minde is heauie.
A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
14 The heart of him that hath vnderstanding, seeketh knowledge: but the mouth of the foole is fedde with foolishnes.
Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
15 All the dayes of the afflicted are euill: but a good conscience is a continuall feast.
Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
16 Better is a litle with the feare of the Lord, then great treasure, and trouble therewith.
Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
17 Better is a dinner of greene herbes where loue is, then a stalled oxe and hatred therewith.
Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
18 An angrie man stirreth vp strife: but hee that is slowe to wrath, appeaseth strife.
A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
19 The way of a slouthfull man is as an hedge of thornes: but the way of the righteous is plaine.
A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20 A wise sonne reioyceth the father: but a foolish man despiseth his mother.
A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
21 Foolishnes is ioy to him that is destitute of vnderstanding: but a man of vnderstanding walketh vprightly.
A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
22 Without cousel thoughts come to nought: but in the multitude of counsellers there is stedfastnesse.
Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
23 A ioy commeth to a man by the answere of his mouth: and how good is a word in due season?
Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
24 The way of life is on high to the prudent, to auoyde from hell beneath. (Sheol )
Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. (Sheol )
25 The Lord will destroye the house of the proude men: but hee will stablish the borders of the widowe.
A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
26 The thoughts of ye wicked are abomination to the Lord: but the pure haue pleasant wordes.
Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
27 He that is greedie of gaine, troubleth his owne house: but he that hateth giftes, shall liue.
Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
28 The heart of the righteous studieth to answere: but the wicked mans mouth babbleth euil thinges.
Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
29 The Lord is farre off from the wicked: but he heareth the prayer of the righteous.
Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
30 The light of the eyes reioyceth the heart, and a good name maketh the bones fat.
A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
31 The eare that hearkeneth to the correction of life, shall lodge among the wise.
A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
32 Hee that refuseth instruction, despiseth his owne soule: but he that obeyeth correction, getteth vnderstanding.
A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33 The feare of the Lord is the instruction of wisdome: and before honour, goeth humilitie.
Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.