Proverbs 14
1 A wise woman buildeth her house: but the foolish destroyeth it with her owne handes.
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 He that walketh in his righteousnes, feareth the Lord: but he that is lewde in his wayes, despiseth him.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 In the mouth of the foolish is the rod of pride: but the lippes of the wise preserue them.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 Where none oxen are, there the cribbe is emptie: but much increase cometh by the strength of the oxe.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 A faithfull witnes will not lye: but a false record will speake lyes.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 A scorner seeketh wisdome, and findeth it not: but knowledge is easie to him that will vnderstande.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 Depart from the foolish man, when thou perceiuest not in him the lippes of knowledge.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 The wisdome of ye prudent is to vnderstand his way: but the foolishnes of the fooles is deceite.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 The foole maketh a mocke of sinne: but among the righteous there is fauour.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 The heart knoweth the bitternes of his soule, and the stranger shall not medle with his ioy.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 The house of the wicked shalbe destroyed: but the tabernacle of the righteous shall florish.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 There is a way that seemeth right to a man: but the issues thereof are the wayes of death.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 Euen in laughing the heart is sorowful, and the ende of that mirth is heauinesse.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 The heart that declineth, shall be saciate with his owne wayes: but a good man shall depart from him.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 The foolish will beleeue euery thing: but the prudent will consider his steppes.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 A wise man feareth, and departeth from euill: but a foole rageth, and is carelesse.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 He that is hastie to anger, committeth follie, and a busie body is hated.
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 The foolish do inherite follie: but the prudent are crowned with knowledge.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 The euill shall bowe before the good, and the wicked at the gates of the righteous.
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 The poore is hated euen of his own neighbour: but the friendes of the rich are many.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 The sinner despiseth his neighbour: but he that hath mercie on the poore, is blessed.
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Doe not they erre that imagine euill? but to them that thinke on good things, shalbe mercie and trueth.
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 In all labour there is abundance: but the talke of the lippes bringeth onely want.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 The crowne of the wise is their riches, and the follie of fooles is foolishnes.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 A faithfull witnes deliuereth soules: but a deceiuer speaketh lyes.
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 In the feare of the Lord is an assured strength, and his children shall haue hope.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 The feare of the Lord is as a welspring of life, to auoyde the snares of death.
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 In the multitude of the people is the honour of a King, and for the want of people commeth the destruction of the Prince.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 He that is slowe to wrath, is of great wisdome: but he that is of an hastie minde, exalteth follie.
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 A sounde heart is the life of the flesh: but enuie is the rotting of the bones.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 He that oppresseth the poore, reprooueth him that made him: but hee honoureth him, that hath mercie on the poore.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 The wicked shall be cast away for his malice: but the righteous hath hope in his death.
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 Wisedome resteth in the heart of him that hath vnderstanding, and is knowen in the mids of fooles.
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 Iustice exalteth a nation, but sinne is a shame to the people.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 The pleasure of a King is in a wise seruant: but his wrath shalbe toward him that is lewde.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
