Lamentations 5
1 Remember, O Lord, what is come vpon vs: consider, and behold our reproche.
Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
2 Our inheritance is turned to the strangers, our houses to the aliants.
A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
3 We are fatherles, euen without father, and our mothers are as widowes.
Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
4 Wee haue drunke our water for money, and our wood is solde vnto vs.
Vizünket pénzért iszszuk, tűzifánkat áron kapjuk.
5 Our neckes are vnder persecution: we are wearie, and haue no rest.
Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
6 We haue giuen our handes to the Egyptians, and to Asshur, to be satisfied with bread.
Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7 Our fathers haue sinned, and are not, and we haue borne their iniquities.
Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
8 Seruants haue ruled ouer vs, none would deliuer vs out of their hands.
Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökből.
9 Wee gate our bread with the perill of our liues, because of the sword of the wildernesse.
Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levő fegyver miatt.
10 Our skinne was blacke like as an ouen because of the terrible famine.
Bőrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
11 They defiled the women in Zion, and the maydes in the cities of Iudah.
Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szűzeket Júda városaiban.
12 The princes are hanged vp by their hande: the faces of the elders were not had in honour.
A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
13 They tooke the yong men to grinde, and the children fell vnder the wood.
Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
14 The Elders haue ceased from the gate and the yong men from their songs.
A vének eltüntek a kapuból, megszüntek az ifjak énekelni.
15 The ioy of our heart is gone, our daunce is turned into mourning.
Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
16 The crowne of our head is fallen: wo nowe vnto vs, that we haue sinned.
Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
17 Therefore our heart is heauy for these things, our eyes are dimme,
Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
18 Because of the mountaine of Zion which is desolate: the foxes runne vpon it.
A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
19 But thou, O Lord, remainest for euer: thy throne is from generation to generation.
Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékről nemzedékre!
20 Wherefore doest thou forget vs for euer, and forsake vs so long time?
Miért feledkezel el örökre mi rólunk? miért hagysz el minket hosszú időre?
21 Turne thou vs vnto thee, O Lord, and we shalbe turned: renue our dayes as of olde.
Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
22 But thou hast vtterly reiected vs: thou art exceedingly angry against vs.
Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
