Job 41
1 Canst thou drawe out Liuiathan with an hooke, and with a line which thou shalt cast downe vnto his tongue?
Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?
2 Canst thou cast an hooke into his nose? canst thou perce his iawes with an angle?
Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?
3 Will he make many prayers vnto thee, or speake thee faire?
Vajjon járul-é elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?
4 Will hee make a couenant with thee? and wilt thou take him as a seruant for euer?
Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul?
5 Wilt thou play with him as with a bird? or wilt thou bynd him for thy maydes?
Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?
6 Shall the companions baket with him? shall they deuide him among the marchants?
Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?
7 Canst thou fill the basket with his skinne? or the fishpanier with his head?
Tele rakhatod-é nyársakkal a bőrét, avagy szigonynyal a fejét?
8 Lay thine hand vpon him: remember the battel, and do no more so.
Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.
9 Behold, his hope is in vaine: for shall not one perish euen at the sight of him?
Ímé, az ő reménykedése csalárd; puszta látása is halálra ijeszt!
10 None is so fearce that dare stirre him vp. Who is he then that can stand before me?
Nincs oly merész, a ki őt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?
11 Who hath preuented mee that I shoulde make an ende? Al vnder heauen is mine.
Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!
12 I will not keepe silence concerning his partes, nor his power nor his comely proportion.
Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.
13 Who can discouer the face of his garmet? or who shall come to him with a double bridle?
Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?
14 Who shall open the doores of his face? his teeth are fearefull round about.
Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület lakik!
15 The maiestie of his scales is like strog shields, and are sure sealed.
Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva mintegy szorító pecséttel.
16 One is set to another, that no winde can come betweene them.
Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegő se megy.
17 One is ioyned to another: they sticke together, that they cannot be sundered.
Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.
18 His niesings make the light to shine, and his eyes are like the eyelids of the morning.
Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.
19 Out of his mouth go lampes, and sparkes of fire leape out.
A szájából szövétnekek jőnek ki, és tüzes szikrák omlanak ki.
20 Out of his nostrels commeth out smoke, as out of a boyling pot or caldron.
Orrlyukaiból gőz lövel elő, mint a forró fazékból és üstből.
21 His breath maketh the coales burne: for a flame goeth out of his mouth.
Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő.
22 In his necke remayneth strength, and labour is reiected before his face.
Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.
23 The members of his bodie are ioyned: they are strong in themselues, and cannot be mooued.
Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.
24 His heart is as strong as a stone, and as hard as the nether milstone.
Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő.
25 The mightie are afrayd of his maiestie, and for feare they faint in themselues.
Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.
26 When the sword doeth touch him, he will not rise vp, nor for the speare, dart nor habergeon.
Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, legyen bár dárda, kopja vagy kelevéz.
27 He esteemeth yron as strawe, and brasse as rotten wood.
Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.
28 The archer canot make him flee: ye stones of the sling are turned into stubble vnto him:
A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.
29 The dartes are counted as strawe: and hee laugheth at the shaking of the speare.
Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.
30 Sharpe stones are vnder him, and he spreadeth sharpe things vpon the myre.
Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.
31 He maketh the depth to boyle like a pot, and maketh the sea like a pot of oyntment.
Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.
32 He maketh a path to shine after him: one would thinke the depth as an hoare head.
Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné valaki, a tenger megőszült.
33 In the earth there is none like him: hee is made without feare.
Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.
34 He beholdeth al hie things: he is a King ouer all the children of pride.
Lenéz minden nagy állatot, ő a király minden ragadozó felett.
