< Job 39 >

1 Knowest thou the time when the wilde goates bring foorth yong? or doest thou marke when the hindes doe calue?
Ismered-e a kőszáli zergék ellésének idejét, a szarvasünőnek vajúdását megvigyázod-e;
2 Canst thou nomber the moneths that they fulfill? or knowest thou the time when they bring foorth?
számlálod-e a hónapokat, melyeket kitöltenek, s ismered-e ellésük idejét?
3 They bow them selues: they bruise their yong and cast out their sorowes.
Legörnyednek, kölykeiket világra hozzák, fájdalmaikat elbocsátják.
4 Yet their yong waxe fatte, and growe vp with corne: they goe foorth and returne not vnto them.
Fiaik erőre kapnak, felnövekednek a szabadban, kimennek és nem térnek vissza.
5 Who hath set the wilde asse at libertie? or who hath loosed the bondes of the wilde asse?
Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, s az erdei szamár köteleit ki oldotta meg?
6 It is I which haue made the wildernesse his house, and the salt places his dwellings.
Amelynek a sivatagot tettem házává, és lakásává a sós földet;
7 He derideth the multitude of the citie: he heareth not the crie of the driuer.
nevet a városnak zaján, a hajtónak lármázását nem hallja;
8 He seeketh out the mountaine for his pasture, and searcheth after euery greene thing.
a mit a hegyeken kifürkészett, az legelője, s minden zöld után kutat.
9 Will the vnicorne serue thee? or will he tary by thy cribbe?
Akarna-e a reém téged szolgálni, avagy meghál-e jászolodnál?
10 Canst thou binde the vnicorne with his band to labour in the furrowe? or will he plowe the valleyes after thee?
Odakötöd-e a reémet istrángjával a barázdához, vagy boronálja-e a völgyeket to utánad?
11 Wilt thou trust in him, because his strength is great, and cast off thy labour vnto him?
Bízhatsz-e benne, mert nagy az ereje, s ráhagyhatod-e szerzeményedet?
12 Wilt thou beleeue him, that he will bring home thy seede, and gather it vnto thy barne?
Hiszel-e benne, hogy behordja vetésedet s begyűjti szérűdre?
13 Hast thou giuen the pleasant wings vnto the peacockes? or winges and feathers vnto the ostriche?
A strucznak szárnya vígan csattog, vajon tolla jámbor-e, meg tollazata?
14 Which leaueth his egges in the earth, and maketh them hote in the dust,
Mert a földnek hagyja tojásait és a poron melegíti,
15 And forgetteth that the foote might scatter the, or that the wild beast might breake the.
s felejti, hogy a láb eltiporja s a mező vadja széttapossa;
16 He sheweth himselfe cruell vnto his yong ones, as they were not his, and is without feare, as if he trauailed in vaine.
keménykedik fiókáival, mintha nem volnának övéi, hogy hiába a fáradalma, az nem a rettegése;
17 For God had depriued him of wisedom, and hath giuen him no part of vnderstanding.
mert Isten elfeledtette vele a bölcsséget, s nem adott neki részt az értelemben.
18 When time is, he mounteth on hie: he mocketh the horse and his rider.
A midőn a magasba szökell, neveti a lovat és lovasát.
19 Hast thou giuen the horse strength? or couered his necke with neying?
Adsz-e a lónak erőt, öltesz-e nyakára sörényt?
20 Hast thou made him afraid as the grashopper? his strong neying is fearefull.
Ugráltatod-e mint a sáskát?
21 He diggeth in the valley, and reioyceth in his strength: he goeth foorth to meete the harnest man.
Fenséges tüsszögése – rettenet.
22 He mocketh at feare, and is not afraid, and turneth not backe from the sworde,
Kémlelnek a síkon, akkor örvend erejében, kivonul a fegyver elébe; nevet a félelemnek, s nem retten meg s nem hátrál meg kard elől.
23 Though the quiuer rattle against him, the glittering speare and the shield.
Fölötte zörög a tegez, villogó dárda és lándzsa;
24 He swalloweth the ground for fearcenes and rage, and he beleeueth not that it is the noise of the trumpet.
tombolva és háborogva habzsolja a földet, s nem marad helyén, a mikor hallik a harsona.
25 He sayth among the trumpets, Ha, ha: hee smellleth the battell afarre off, and the noyse of the captaines, and the shouting.
A mint hallik a harsona, azt mondja: Haj; messziről szimatolja a csatát, a vezérek dörgedelmét és a riadást.
26 Shall the hauke flie by thy wisedome, stretching out his wings toward the South?
A te értelmedből repül-e fel a karvaly s terjeszti szárnyait a délnek;
27 Doeth the eagle mount vp at thy commandement, or make his nest on hie?
avagy parancsodra emelkedik-e a sas, midőn magasba rakja fészkét?
28 Shee abideth and remaineth in the rocke, euen vpon the toppe of the rocke, and the tower.
Sziklán lakik és honol, sziklának fokán és hegyi várban;
29 From thence she spieth for meate, and her eyes beholde afarre off.
onnan kémlel eledelre, messzire tekintenek ki szemei:
30 His young ones also sucke vp blood: and where the slaine are, there is she.
fiókái pedig vért hörpölnek, s a hol holttetemek vannak, ott van ő.

< Job 39 >