Job 37
1 At this also mine heart is astonied, and is mooued out of his place.
Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.
2 Heare the sound of his voyce, and the noyse that goeth out of his mouth.
Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
3 He directeth it vnder the whole heauen, and his light vnto the endes of the world.
Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
4 After it a noyse soundeth: hee thundereth with the voyce of his maiestie, and hee will not stay them when his voyce is heard.
Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
5 God thundereth marueilously with his voyce: he worketh great things, which we know not.
Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
6 For he sayth to the snowe, Be thou vpon the earth: likewise to the small rayne and to the great rayne of his power.
Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
7 With the force thereof he shutteth vp euery man, that all men may knowe his worke.
Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
8 Then the beastes go into the denne, and remaine in their places.
Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
9 The whirlewind commeth out of the South, and the colde from the North winde.
Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
10 At the breath of God the frost is giuen, and the breadth of the waters is made narrowe.
Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
11 He maketh also the cloudes to labour, to water the earth, and scattereth the cloude of his light.
Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
12 And it is turned about by his gouernment, that they may doe whatsoeuer he commandeth them vpon the whole worlde:
És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
13 Whether it be for punishment, or for his lande, or of mercie, he causeth it to come.
Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
14 Hearken vnto this, O Iob: stand and consider the wonderous workes of God.
Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
15 Diddest thou knowe when God disposed them? and caused the light of his cloud to shine?
Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?
16 Hast thou knowen the varietie of the cloude, and the wonderous workes of him, that is perfite in knowledge?
Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
17 Or howe thy clothes are warme, when he maketh the earth quiet through the South winde?
Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?
18 Hast thou stretched out the heaues, which are strong, and as a molten glasse?
Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
19 Tell vs what we shall say vnto him: for we can not dispose our matter because of darknes.
Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
20 Shall it be told him when I speake? or shall man speake when he shalbe destroyed?
Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
21 And nowe men see not the light, which shineth in the cloudes, but the winde passeth and clenseth them.
Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
22 The brightnesse commeth out of the North: the praise thereof is to God, which is terrible.
Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
23 It is the Almightie: we can not finde him out: he is excellent in power and iudgement, and aboundant in iustice: he afflicteth not.
Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
24 Let men therefore feare him: for he will not regarde any that are wise in their owne conceit.
Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
