Job 28
1 The siluer surely hath his veyne, and ye gold his place, where they take it.
Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
2 Yron is taken out of the dust, and brasse is molten out of the stone.
A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
3 God putteth an end to darkenesse, and he tryeth the perfection of all things: he setteth a bond of darkenesse, and of the shadowe of death.
Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
4 The flood breaketh out against the inhabitant, and the waters forgotten of the foote, being higher then man, are gone away.
Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
5 Out of the same earth commeth bread, and vnder it, as it were fire is turned vp.
Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
6 The stones thereof are a place of saphirs, and the dust of it is golde.
Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
7 There is a path which no foule hath knowen, neyther hath the kites eye seene it.
Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
8 The lyons whelpes haue not walked it, nor the lyon passed thereby.
Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
9 He putteth his hand vpon the rockes, and ouerthroweth the mountaines by the rootes.
Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
10 He breaketh riuers in the rockes, and his eye seeth euery precious thing.
A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
11 He bindeth the floods, that they doe not ouerflowe, and the thing that is hid, bringeth he to light.
Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
12 But where is wisdome found? and where is the place of vnderstanding?
De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
13 Man knoweth not the price thereof: for it is not found in the land of the liuing.
Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
14 The depth sayth, It is not in mee: the sea also sayth, It is not with me.
A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
15 Golde shall not be giuen for it, neyther shall siluer be weighed for the price thereof.
Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
16 It shall not be valued with the wedge of golde of Ophir, nor with the precious onix, nor the saphir.
Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
17 The golde nor the chrystall shall be equall vnto it, nor the exchange shalbe for plate of fine golde.
Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
18 No mention shall be made of coral, nor of the gabish: for wisedome is more precious then pearles.
Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
19 The Topaz of Ethiopia shall not be equall vnto it, neither shall it be valued with the wedge of pure gold.
Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
20 Whence then commeth wisedome? and where is the place of vnderstanding,
A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
21 Seeing it is hid from the eyes of all the liuing, and is hid from the foules of the heauen?
Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
22 Destruction and death say, We haue heard the fame thereof with our eares.
A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)
23 But God vnderstandeth the way thereof, and he knoweth the place thereof.
Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
24 For he beholdeth the endes of the world, and seeth all that is vnder heauen,
Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
25 To make the weight of the windes, and to weigh the waters by measure.
Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
26 When he made a decree for the rayne, and a way for the lightening of the thunders,
Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
27 Then did he see it, and counted it: he prepared it and also considered it.
Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
28 And vnto man he said, Behold, the feare of the Lord is wisedome, and to depart from euil is vnderstanding.
Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
