Job 24
1 Howe should not the times be hid from the Almightie, seeing that they which knowe him, see not his dayes?
Miért is nem titkolja el a Mindenható az ő büntetésének idejét, és miért is nem látják meg az őt ismerők az ő ítéletének napjait?!
2 Some remoue the land marks, that rob the flockes and feede thereof.
A határokat odább tolják, a nyájat elrabolják és legeltetik.
3 They leade away the asse of the fatherles: and take the widowes oxe to pledge.
Az árvák szamarát elhajtják, és az özvegynek ökrét zálogba viszik.
4 They make the poore to turne out of the way, so that the poore of the earth hide themselues together.
Lelökik az útról a szegényeket, és a föld nyomorultjai együtt lappanganak.
5 Behold, others as wilde asses in the wildernesse, goe forth to their businesse, and rise early for a praye: the wildernesse giueth him and his children foode.
Ímé, mint a vad szamarak a sivatagban, úgy mennek ki munkájukra élelmet keresni; a puszta ad nékik kenyeret fiaik számára.
6 They reape his prouision in the fielde, but they gather the late vintage of the wicked.
A mezőn a más vetését aratják, és a gonosznak szőlőjét szedik.
7 They cause the naked to lodge without garment, and without couering in the colde.
Mezítelenül hálnak, testi ruha nélkül, még a hidegben sincs takarójuk.
8 They are wet with the showres of the moutaines, and they imbrace the rocke for want of a couering.
A hegyi zápor csurog le rólok, s hajlékuk nem lévén, a sziklát ölelik.
9 They plucke the fatherles from the breast, and take the pledge of the poore.
Elszakítják az emlőtől az árvát, és a szegényen levőt zálogba viszik.
10 They cause him to go naked without clothing, and take the glening from the hungrie.
Mezítelenül járnak, ruha nélkül, és éhesen vonszolják a kévét.
11 They that make oyle betweene their walles, and treade their wine presses, suffer thirst.
Az ő kerítéseik közt ütik az olajat, és tapossák a kádakat, de szomjuhoznak.
12 Men cry out of the citie, and the soules of the slayne cry out: yet God doth not charge them with follie.
A városból haldoklók rimánkodnak, a megsebzettek lelke kiált, de Isten nem törődik e méltatlansággal.
13 These are they, that abhorre the light: they know not the wayes thereof, nor continue in the paths thereof.
Ezek pártot ütöttek a világosság ellen, utait nem is ismerik, nem ülnek annak ösvényein.
14 The murtherer riseth earely and killeth the poore and the needie: and in the night he is as a theefe.
Napkeltekor fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan, mint a tolvaj.
15 The eye also of the adulterer waiteth for the twilight, and sayth, None eye shall see me, and disguiseth his face.
A paráznának szeme pedig az alkonyatot lesi, mondván: Ne nézzen szem reám, és arczára álarczot teszen.
16 They digge through houses in the darke, which they marked for themselues in the daye: they knowe not the light.
Setétben tör be a házakba; nappal elzárkóznak, nem szeretik a világosságot.
17 But the morning is euen to them as the shadow of death: if one knowe them, they are in the terrours of the shadowe of death.
Sőt inkább a reggel nékik olyan, mint a halálnak árnyéka, mert megbarátkoztak a halál árnyékának félelmeivel.
18 He is swift vpon the waters: their portion shalbe cursed in the earth: he will not behold the way of the vineyardes.
Könnyen siklik tova a víz színén, birtoka átkozott a földön, nem tér a szőlőkbe vivő útra.
19 As the dry ground and heate consume the snowe waters, so shall the graue the sinners. (Sheol h7585)
Szárazság és hőség nyeli el a hó vizét, a pokol azokat, a kik vétkeznek. (Sheol h7585)
20 The pitifull man shall forget him: the worme shall feele his sweetenes: he shalbe no more remembered, and the wicked shalbe broke like a tree.
Elfelejti őt az anyaméh, féregnek lesz édességévé, nem emlékeznek róla többé, és összetörik, mint a reves fa,
21 He doth euil intreat ye barren, that doeth not beare, neither doeth he good to the widowe.
A ki megrontotta a meddőt, a ki nem szül, és az özvegygyel jót nem tett.
22 He draweth also the mighty by his power, and when he riseth vp, none is sure of life.
De megtámogatja erejével a hatalmasokat; felkel az, pedig nem bízott már az élethez.
23 Though men giue him assurance to be in safetie, yet his eyes are vpon their wayes.
Biztonságot ad néki, hogy támaszkodjék, de szemei vigyáznak azoknak útjaira.
24 They are exalted for a litle, but they are gone, and are brought lowe as all others: they are destroyed, and cut off as the toppe of an eare of corne.
Magasra emelkednek, egy kevés idő és már nincsenek! Alásülylyednek, mint akárki és elenyésznek; és levágattatnak, mint a búzakalász.
25 But if it be not so, where is he? or who wil proue me a lyer, and make my words of no value?
Avagy nem így van-é? Ki hazudtolhatna meg engem, és tehetné semmivé beszédemet?
